2020. augusztus 11. (kedd) -
Zsuzsanna, Tiborc
napja Beszterce -
28°C
1€
= 4.8347 lej
      
100HUF
= 1.4021 lej
      
1$
= 4.1033 lej
      

Hinnünk kell abban, hogy győzni lehet – erről szól Cserhalom

XIV. Lármafa találkozó, Cegőtelke

 Ünnepélyes keretek között zajlott le, immár tizennegyedik alkalommal Cegőtelkén a Lármafa találkozó június 23-án. A magyar történelmi emlékhely, amely Besztercétől 25 km-re fekszik, közvetlen szomszédságban van a cserhalmi csatatérrel, ahol Salamon király, Géza és László herceg fényes győzelmet arattak 1068-ban a kunok felett. A már 2000 óta évente megtartott rendezvény a megszokott napirendi pontok mellett, idén gazdagított történelmi szimbólumain. Vörösmarty mellszobor felavatásának lehettek tanúi a résztvevők, majd a cserhalmi dombon levő emlékmű koszorúzása után a Szent László légy velünk című rockoperát tekinthették meg a Role és a csícsicsói Vadvirág együttes megzenésítésével.
          A program 11 órától indult egy témához illő Istentisztelettel, ahol Vetési László, kőhalmi református lelkipásztor kihangsúlyozta, hogy „vesztes csatákkal tele vagyunk, de Cserhalom, nem a veszteségről szól. A Cserhalom arról szól, hogy hinnünk kell abban, hogy győzni lehet, mert, aki úgy indul harcba, hogy a feje már le van hajtva, az nem fog győzni soha sem”. Ezek után Pásztor Loránd, cegőtelki református lelkipásztor ismertette az összejövetel történetét és köszöntötte a jelenlévőket, a cegőtelki Cserhalom Művelődési Egyesület elnökét, Székely Pált, a Julianusz Alapítvány elnökét, Beder Tibort, a Magyar Kulturális és Művelődési Szövetség – CSEMADOK képviseletében, a Csemadok Rozsnyói területi választmányának titkárát, illetve a helyi szervezet elnökét, Füzék Erzsébetet, a Csíkszeredából érkezett vendégeket, a csíkcsicsói Vadvirág együttes tagjait, akik a Role együttes keretében érkeztek, a besztercei, illetve a megye különböző településéről érkezett vendégeket, és nem utolsó sorban a helyieket, a cegőtelki lakósokat. Őt követte Székely Pál, valamint Beder Tibor köszöntő beszéde. Ezek után szavalatok hangzottak el, és a cegőtelki Általános Iskola tanulói bemutatták megzenésített műsorukat.
        A kulturális műsor után kezdetét vette a Vörösmarty Mihály mellszobrának felavatása a lelkipásztorok áldásával, amit Rémán István belényesi református lelkipásztor beszéde követett, aki Vörösmarty Mihály életét ismertette. A szobrot Zavaczki Walter Levente szobrászművész készítette. A program a templom udvarán zárult, ahol a jelenlevők Vörösmarty Szózat című versét hallhatták Ferencz Sándor előadásában.
        Napi rendi pontként be volt ütemezve a cserhalmi műemlék koszorúzása. A műemlék kilenc méter magas, de ha a kedves olvasóban felmerülne az a kérdés, hogy miért ilyen nagy, Beder Tibor a Julianusz Alapítvány elnöke elárulja, „mert nem volt több pénz”. Az emlékmű elkészítése nyomon követi a legenda szálait, mely szerint a kunok elraboltak egy ifjú leányt, ezt észreveszi László vezér, utána vágtat és kiszabadítja őt, legyőzvén a kun leányrablót. Ezt a legendát a kun vitézt legyőző és az elrabolt magyar leányt kiszabadító László hercegét, Erdély egész magyarsága a szívébe zárta, és ennek alapján készült el az emlékmű, amely részleteket tartalmaz a csatából, bele van vésve egy kereszt,a kereszténység jeléül, illetve a lány hajfürtjei. Ezek után válaszolhatunk arra a kérdésre is, hogy miért éppen Vörösmarty? Milyen kötödése van a településhez? Székely Pál, a rendezvény főszervezője összefoglalta, hogy „ő írta meg az eposzt a kerlési csatáról, a magyarok győzelméről, ezáltal lehetőséget adva mind a cegőtelki lakósoknak, mind a Beszterce-Naszód megyei magyaroknak, és nem csak, hogy tudomást szerezzenek erről a magyar történelmi emlékhelyről.
        „Fontos, hogy az ember büszke legyen múltjára, hisz akkor megmarad magyarnak” – nyilatkozta a Julianusz alapítvány elnöke, hiszen azáltal, hogy emlékművet építenek, kopjafát állítanak, mellszobrot avatnak, próbálják feleleveníteni a múltat, a magyarok múltját, hogy a következő generációk közelebbről ismerkedhessenek vele. „Fel kell mutatni, olyan dolgokat, amire az ember büszke lehet, mert ha nem büszke magyarságára, akkor nem ud megmaradni.” – folytatta a Beszterce-Naszód megyéből származó Beder Tibor, hozzátéve azt is, hogy az elnevezések sem véletlenszerűek, hiszen „mi jelképesen gyújtunk tüzet, mert Székelyföld nagyon sok területén, mikor jött a tatár, lármafákat gyújtottak a hegytetőkön. Jelképesen próbáljuk felrázni az embereket, hogy vigyázzatok, mert ennyien vagyunk és meg kell maradni!
        Koszorúzás után elhangzott a Cserhalom himnusza, majd a Csemadok képviselő témához illő dalokat énekelt. A jelenlévőket ezt követően, a cegőtelki kultúrotthon udvarán várta a Szent László Légy velünk című rockopera, amelyet Papp-Kincses Emese írt és rendezett színpadra, a zenét pedig a Role együttes szerezte. Az írónő szerint Szent László „szent volt és lovagkirály. Számos legenda fűződik a nevéhez, ahol átröpítette a nyílat, ott gyógyító fű nőtt, a sziklák meghasadtak a szavára, és a sziklából víz fakadt a szomjazó vitézeinek. Nem véletlen, hogy az erdélyi magyarság választott védőszentje. A rockopera üzenete, hogy Szent László példamutató élete adjon erőt, hitet és bátorságot az erdélyi magyarságnak sorsa és a jelen küzdelmeinek a vállalásához.
         Mint a rendezvény társszervezője, a cegőtelki magyar keresztény lakosság lelkipásztora, Pásztor Loránd kihangsúlyozta, hogy „minden egyes jellel, amit felemelünk, erősítjük az összetartó erőt, elsősorban Cegőtelkén, de átkarolva a teljes Beszterce-Naszód megyei magyarságot. A Vörösmarty szobor nagyon fontos, főleg a gyerekeink számára, akik sok gyönyörű verset, mesét tudnak, de azt szeretnénk, ha a megszokottak mellett beékelnék például a Csongor és Tünde drámát is. Azt szeretném, ha Vörösmarty nyomába tudnánk járni Cegőtelkén, ne csak énekelni azt, hogy Hazádnak rendületlenül légy híve, ó magyar, hanem át is tudjuk azt élni.