2020. szeptember 25. (péntek) -
Eufrozina, Kende
napja Beszterce -
21°C
1€
= 4.8722 lej
      
100HUF
= 1.3324 lej
      
1$
= 4.1883 lej
      

Zselyk

Zselyk falu – rom. Jeica, ném. Schelken – Beszterce várostól 26 kilométerre, a Sajó völgyének bal oldalán, a később kiterjedt Királyföld (Fundus regius, Königsboden) részét képező (ma Beszterce – Naszód megye) Besztercevidék (distriktus) déli részén, a Mezőség északkeleti mezsgyéjén található település, amit az itteni lakosok „gödernek” neveznek jellegzetes földrajzi fekvése miatt. A mezőségi falvaktól eltérő egyedi vonása, hogy megőrizte a jellegzetes szász eredetű viseletet, annak gazdag és színes hímzéseivel, mintáival, valamint a Reformáció korában szászok által egységesen felvett evangélikus (lutheránus) hitet.

A falu központjában helyezkedik el az 1866 / 67-ben épült jelenlegi templom, az 1893-ban épült jelenlegi parókia épülete és az 1858-ban épült egykori felekezeti iskola (ma Kultúrház).

A falut feltehetően a XII. században Beszterce vidékére betelepülő szász telepesek alapították, először 1332 – ben említi írásos dokumentum, éspedig neve az 1332 – 1337 közötti pápai tizedjegyzékben szerepel.

A településen a magyarok térhódítása a tatárjárás korára tehető, amikor 1241. tavaszán a mongol hordák betörtek Beszterce vidékére és óriási pusztítást okoztak a lakosság körében. A zselyki szájhagyomány úgy tartja, hogy a falu szász lakosságából a férfiak jó része odaveszett a hadakozásban, ezért őket magyar férfiakkal “helyettesítették”. Tény az, hogy a település 1552-ben már magyar többségű.

Az egyházi élet működésére utal Ambrosius szerzetes /1495/ neve, aki a fellelhető írásos emlékek alapján elsőként szerepel a lelkészek névsorában. A Reformáció elterjedésével a falu felvette a lutheránus hitet. Első evangélikus lelkésze Peter Soos, aki 1554 – 1577 között végzett szolgálatot és aki azelőtt Gyulafehérváron volt kanonok, de a lutheránus hit felvétele miatt a faluba helyeztek.

Az 1700 – as évektől Zselyken, az itt működő rektorok névjegyzéke szerint már folyamatos volt az oktatás. A felekezeti iskola 1858 – ban épült.

1866 – ban helyezték el a templom alapkövét, amely 1867 – re felépült. A jelenlegi evangélikus templom sorrendben feltehetően a harmadik. Az első templom az 1736. évi tűzvész martalékává vált. A második 1865-ig állta az idők viszontagságait.

A jelenlegi templom szecessziós stílusban épült.

A főbejárattal szemben foglal helyet az oltár, melyet fára festett Krisztus kép ékesít. Az olajfestményt Kővári szignálta. Az oltáron található még a 12 apostol képe, amelyet az Amerikába kivándorolt zselykiek gyűjtéséből készítettek 1907 – ben.

 A főhajó baloldali részén 23, a jobboldalin 20 ülőpad van. Előbbiek a nők, utóbbiak a férfiak részére. A gyermekek és az ifjúság helye a karzaton volt.

A karzat kazettás, közepén van az orgona, melynek készítője Einschenk Károly, brassói orgonaépítő volt. Az orgona 1900. december 24-én Karácsonykor szólalt meg először, azonban 1918 – ban hadi célokra sípjait a katonaság elkobozta és beolvasztotta.

1930 – ban pótolják a beolvasztott ón sípokat. Erre az amerikába kivándorolt  zselykiek, illetve a helybeliek adományoznak.

             Az oltártól balra van a szószék, mely 1876-ban készült. A belvilágot négy csillár ékesíti. Ezekből egy Gáspár Mihályné, kettő Kerekes Mihályné, egy pedig az Amerikába távozott asszonyok ajándéka. A szószék melletti falon két kisebb méretű márványtáblán az I. és II. világháború hősi halottainak névsora olvasható.

 A templom kisebbik harangja 1675-ben készült. A nagyobbik harang a nagyszebeni Schich-féle gépgyárban öntetett, 1922-ben. Ára 8776 lej volt, mely összegből 7622 lejt az egyházközség tagjai, 1154 lejt az Amerikába vándoroltak adományoztak. Ezzel a haranggal pótolták azt, amit a hadsereg 1916 – ban hadi célokra elkobzott és beolvasztott.

1879 – ben alakult a Zselyki Fúvószenekar, a faluban „turnerek” – nek (tornyosok) nevezik őket.

1884 – ben megalakult a Zselyki Művelődési Egylet.

Az 1900 – as évek elején kezdetét vette az Amerikába való kivándorlás.

1919 – ben megalakult az Evangélikus Nőszövetség, amelynek feladata volt a gyülekezeti diakónia, jótékonysági estek, bálok, kulturális műsorok megszervezése.

  1. október 8 – án a falu lakossága menekülésre kényszerült és ekkor veszett el az egyházi levéltár legnagyobb része. Az akkori lelkész Mikola János erről így ír: „1944. október 8. szomorú emlékezetességű napja Zselyk s vele a zselyki ev. Egyház történetének, mert katonai parancsra e napon az egész község népe elhagyta Zselyket és mire 8 nap múlva visszatérhettek, házaik teljesen kifosztották a szomszéd községbeliek, visszatérőben elvették igavonó állataikat, szekérre rakott holmijaikat, s a zselyki nép mindenéből kifosztva, ellenséges indulatú néptől körülvéve, reszketve állt a tél küszöbén.

A papilakot is teljesen kirabolták, lakhatatlanná tette a csőcselék. Az irattár piszkos romhalmazzá vált, anyakönyvek (a keresztelésit kivéve), jegyzőkönyvek mind elpusztultak.”

  1. júniusában ünnepeltük a zselyki templom 150 éves fennállását, amikor emléktáblát helyeztünk el az itt szolgált lelkészek névsorával. 2001 óta évente sor kerül a Zselyki Falunapra, valamint a Kirmecre, ami a templomszentelési ünnepet jelenti.

 

Nt.Tóth Zoltán révén összeállította Parti János