Nyugdíjasok tavaszi kirándulásai

A Besztercei Magyar Nyugdíjas Klub  tagjai számára igazi örömöt jelentenek a kirándulások. Utazásaink célja nemcsak aktív kikapcsolódás, friss energiával való feltöltődés, hanem természeti szépségek, történelmi emlékhelyek, kulturális látnivalók felkeresése is. Szabó András elnök és Ţăranu Irma klubtársunk szép, megvalósítható programokat javasoltak. Egynapos kisbuszos kirándulásunk tervében szerepelt a marosvécsi (Brâncoveneşti) Kemény várkastély és a református műemlék templom, a Ditrói (Ditrău) római katolikus templom, a gyergyószárhegyi (Lăzarea) Lázár kastély megtekintése, majd hazafelé jövet megcsodáltuk a maroshévizi termál vízesést (Cascada de apă termală Toplița). Második kétnapos buszos kirándulásunk célpontja Erdély egyik  legszebb, ” Pece parti városként, kicsi Párizsként” emlegetett, a Sebes – Körös két partján fekvő Nagyvárad (Oradea), Bihar megye központja volt.

Első kirándulásunkat április 29-én és 30-án két nyolctagύ csoporttal tettük meg. Vidám hangulatban indultunk, örvendtünk kedves, barátságos társaságunknak. Utunkat Szászrégen (Reghin) irányában zöld bύzavetések, sárga repcemezők, szőlővel beültetett domboldalak, tölgyes erdők szegélyezték. Rövid másfél óra alatt megérkeztünk Marosvécsre. A magas dombon fekvő Kemény bárói család ősrégi kastélya már első látásra lenyűgözőtt. Egykor a várat sáncárok övezte, a kőhídon, a bejárati kaput két kőoroszlán őrzi. Nagy Kemény Géza, aki Kemény János báró unokájaként irányítja a kastélylátogatást és az itt lezajló kulturális eseményeket, feleségével Ilonkával nagyon kedvesen fogadtak. Érdeklődéssel hallgattuk a kastély és a Kemény család történetét. A várat az egykor közelben álló római castrum köveinek felhasználásával építették, három méteres vastag falai mutatták, hogy évszázados épületben járunk. Több nemesi család birtokolta a történelem folyamán, majd II.Rákóczi György Kemény Jánosnak (a későbbi fejedelemnek) és utódainak adományozta. Ettől fogva Marosvécs 300 évig a Kemény család tulajdona. A kastély életének meghatározó alakja Kemény János báró (1903. szeptember 5. Pittsburgh USA – 1971. október 13. Marosvásárhely ) író, irodalomszervező, színházigazgató volt. Marosvécsi kastélyában tizenöt alkalommal szervezett irodalmi találkozókat, amelyeken jeles erdélyi írók és költők vettek részt. A Helikoni Közösség írói csoportosulás (1926-1944), az Erdélyi Helikon szépirodalmi és kritikai folyóirat (1928-1944) létrejötte Kemény János báró nevéhez és a marosvécsi találkozókhoz fűződnek. Ide kapcsolódott be ugyancsak 1926-ban az Erdélyi Szépmíves Céh Könyvkiadó Vállalat (1924-1944). Minden év találkozója hozott valami ύjat: lapalapítást, könyvkiadást, felolvasó – és irodalmi esteket. A találkozóknak román és szász írók is meghívottjai voltak. A szép bemutatás után bejártuk a kastély termeit, végighaladtunk a hosszύ folyosókon, a falakon helikoni írók arcképei, bementünk a vadászszobába, megcsodáltuk az ebédlőt, a  lakószobákat, bύtorokat, zongorát, csillárokat, asztali világítólámpát, festményeket, a Helikon szobát, a Wass Albert emlékszobát, a kiállított Erdélyi Szépmíves Céh ritkaságszámba menő szép halinakötésű könyveit, a családi fényképeket, a színes zöld cserépkályhát, írógépet, magyaros ízlésű kézimunkákat, sok szép emléktárgyat. Kisétáltunk  a vár mögötti hatalmas parkba, évszázados fák árnyas ösvényein haladtunk a gyönyörű fenyves és tögyliget történelmi emlékhelyeihez. A kertben ott áll a Helikon kőasztal, amelyet Kós Károly készített (1935) és felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti: „Kuncz Aladár emlékének a X. Találkozó alkalmával az erdélyi írók”. Nem messze van a Kemény család sírhelye és Wass Albert sírja is, a kegyelet és emlékezés virágaival. Meghatódva távoztunk a kertből. Kijövetelkor a kiállítási standon válogathattunk a Várvédő Erdélyi Helikon Irodalmi Füzetekből, a Helikoni írók műveiből és az értékes népművészeti tárgyak között. A  kastélyparkban tett séta után meglátogattuk a domb magaslatán álló megύjult, szépen bebύtorozott református műemlék  templomot. A padok díszes, rokokó stílusban faragottak, a szószék színezett domborművekkel diszített, koronája csύcsdíszeként pedig ott áll a pelikán madár, a református egyház szimbóluma. A templomkertben áll a harangláb és a hősök síremléke. Itt emlékezünk meg a marosvécsi fiatalok „Itt élned s halnod kell” a mύlt tiszteletét örző történelmi előadására, amelyet a Besztercei Kultύrpalotában nagyszámύ közönség előtt mutattak be. Köszönjük a műsor összeállítóinak Székely -Zsigmond Edit tanárnőnek és Bíró Alpár református lelkésznek, az Andrei Mureşanu Főgimnázium egykori diákjának a felejthetetlen emlékű előadást. Útvonalunkat a Maros felső folyása mentén erdős dombok, sziklafalak és sziklás kitüremkedések, fenyvesek előtt folytattuk, szép természeti környezetben. Gyergyóditróban a falu közepén áll Székelyföld egyik méreteiben és arányaiban legnagyobb kéttornyύ, neogótikus stílusban épült római katolikus temploma, a „Jézus Szent Szive ” templom, amely 1908 – 1911 között épült. Mennyezetét hatalmas pillérek tartják, főoltárát carrarai márványból készült szobrok díszítik. A szobrok Jézus Szent Szívét, Szent Istvánt és Szent Lászlót, a színes ablakok a tizenkét apostolt ábrázolják. Csendben, csodálattal és tisztelettel jártuk körbe az impozáns, gyönyörű templombelsőt. Jézus Szent Szive a katolikus vallásban tisztelet tárgya, amely Jézus egész emberiség iránti szeretetét jelképezi.

Következő ύticélunk a Gyergyói medencében elhelyezkedő Gyergyószárhegy volt. A falu központjában fekszik az erdélyi reneszánsz  építészet egyik legszebb alkotása a Lázár kastély, ahol Erdély felvirágoztatója is nevelkedett. Az 1590-es években itt töltötte gyermekkorát Bethlen Gábor (1580-1629) Erdély  fejedelme (1613-1629), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Pártolója volt a tudományoknak, megalapította az enyedi kollégiumot, korának sok kitűnő szellemével állt összeköttetésben.  A kastély építéstörténete a székely Lázár családhoz köthető, 1450-1532 között épült több szakaszban, 1629 – 1631 között készült el várárokkal, bástyával és várfallal is megerősítve. Bejárata két oldalát díszes reneszánsz ízlésű fal köti össze sarokbástyákkal. Az udvaron magas falak mentén gazdasági épületek állottak: konyha, kemence, cselédház, katonaház, kovácsműhely, istálló. A történelem folyamán török rongálások érik, a császári seregek felgyύjtják, három nagy égés pusztította. A mostoha körülmények miatt tönkremegy, romossá válik. Restaurálása az 1960-as években  kezdődött meg. Helyreállítják a központi épületrészt, a Lovagteremben vagy Tanácsteremben erdélyi nemesi címerekkel díszített székek, asztalok, vaslámpák láthatók, eredeti kazettás mennyezetét visszaállították. A színes korondi cserépkályhák a kastély legértékesebb részei. A Lovagterem fölött emelkedő bástyáról, ahová néhány társunkkal együtt felmentünk, gyönyörű kilátás nyílik a tavaszi színeiben pompázó vidékre. Ma a kastélynak kulturális rendeltetése van, fénykép-és képzőművészeti kiállítások színhelye, otthont ad különböző zenés és művészeti fellépéseknek, színdarabok bemutatásának. Itt működött a Barátság Képzőművészeti Alkotótábor.

Hazafelé tértünkben kiváltképpen örömünkre szolgált a természeti örökségnek nyilvánított maroshévízi termál vízesés, amely Székelyföld hét csodájának egyike. A magas sziklafalról több vízsugárban alázύduló víz elérheti a 27 Celsius fok hőmérsékletet, s még télen is megőrzi melegét. Szép napsütésben a vízesés vörös, kék,  barna, rozsdavörös színárnyalatokban pompázik a sziklafal csillogó cseppkövein. Ennek a csodálatos természeti tüneménynek a megtekintésével zárult  kedves áprilisi kirándulásunk.

Második tavaszi kétnapos nagyváradi  kirándulásunkon is (május 29-30) felejthetetlen élményekben volt részünk. A folyamatos buszos utazást rövid pihenőkkel megszakítva,  hύsz fős csoportunk kora délután megérkezett a Partium egyik legnevezetesebb városába. Nagyvárad Románia északnyugati részén helyezkedik el, síkság és dombvidék találkozásánál, a Sebes – Kőrös mindkét partján. Két városközponttal rendelkezik az északi Váradolaszival és a déli Újvárossal. Szálláshelyünkön a Dea Dorata Villában gyorsan lepakoltunk, majd szabadidős programlehetőség közül válogattunk: strandolás a vízililiomokról elnevezett  Nymphaea Aquaparkban és ebéddel egybekötött kis városi séta. Az esti órákban  megtiszteltek látogatásukkal a Partiumi Magyar Nyugdíjasok elnöknője Szilágyi Ibolya és Székely Hajnal ügyvezető, országos elnöknő, akik örömüket fejezték ki, hogy a besztercei Magyar Nyugdíjas Klub tagjai Nagyváradra látogattak. Kedves együttlétünk alkalmával  barátságosan elbeszélgettünk a nyugdíjas klubok tevékenységéről és együttműködési lehetőségekről. Szeretettel nyύjtották át emlékajándékaikat, amit köszönettel fogadtunk. Beszélgetésünk barátságos hangulatát még jobban emelte Beke József klubtársunk előadása, aki legkedvesebb költeményeiből szavalt egy csokorra valót, majd absztrakt, geometrikus formákat bemutató saját rajzaival ajándékozta meg a kedves vendégeket. Bύcsύzás után vacsoránkat a Casa Compasiunii (Együttérzés Háza ) vendéglőben fogyasztottuk el, ahol finom ízű, változatos menüben válogattunk. Az estét kellemes beszélgetéssel zártuk, majd pihenőre tértünk. Másnap reggel napsütéses időben kedves, nagy tudásύ idegenvezetőnk Ciorba Mihály tanár ύr vezetett végig a város építészeti gyöngyszemeinek ύtvonalán. A történelem a város alapítását visszavezeti egészen Szent Lászlóig, aki nemcsak megalapítója, de később a város egyik védőszentje is lett. A Sebes- Körös északi oldalán elterülő Váradolasziban fekszik a Fő utca (Str. Republicii) és egyik főtere a Bémer tér (P-ţa Regele Ferdinand). Itt található a barokk stílusύ épületegyüttes a Római Katolikus Püspöki Palota és kertje, amely igen kedvelt zöldövezet és dendrológiai park, a Római Katolikus Székesegyház, előtte a Szent László szobor és az árkádos Kanonok Sor. Szemkápráztatóan szépek Nagyvárad szecessziós épületei : a világoskék Moskovits – palota, a krémfehér Apollo –  palota amely a neves nagyváradi építész ifj. Rimanóczy Kálmán, míg a sárga színeiben pompázó Stern – palota a híres szecessziós építészpáros Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. A hajdani Széchenyi tér (Parcul Traian) közepén Ady Endre egykori kedvenc cukrászdájának, a Müllerájnak az épületében alakították ki a költő emlékét megidéző Emlékmύzeumot, előtte Ady szoborral. A tér nyugati oldalán a hajdani Sztarill – palota,  ma Astoria szálló földszintjén működött a híres EMKE kávéház, ahol Ady először találkozott mύzsájával Lédával. Az egykori Orsolya – rendi zárda épületében működik ma az Ady Endre Líceum, Nagyvárad legjelentősebb magyar középiskolája. A közelében fekvő kis terecskét a Holnaposok szoborcsoportja díszíti : Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, Emőd Tamás. Ők négyen voltak 1908-ban a Holnap Irodalmi Társaság megalapítói és az első Holnap antológia kiadói. A kávéházi asztal egyik széke azért áll üresen, mert arra bárki látogató leülhet és a szoboralkotás egyik odatartozó tagja lehet. Az Állami Színház épületében működik a magyar nyelvű Szigligeti Színház  (Szigligeti Ede a város szülötte) és a román nyelvű Teatrul Regina Maria. A Sebes – Köröstől délre a Szent László hídról impozáns kilátás nyílik az Újvárosra, amelynek központja a középületekkel, templomokkal, gyönyörű szecessziós palotákkal határolt Szent László tér (P-ţa Unirii). A hídról szép látványt nyύjt a bizánci – mór stílusύ Neológ Zsinagóga és nagyon jól látszik az ífj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült kétemeletes, óratornyos, eklektikus stílusύ, neoreneszánsz főhomlokzatύ Városháza. Gyönyörű, monumentális palotája és annak csaknem ötven méter magas tornya Nagyvárad központjának meghatározó épülete az Unirii téren. Itt található a római katolikus Szent László templom, az ortodox Holdas templom, melynek tornyában forgó hold az aktuális holdfázisokat mutatja, az impozáns Görög Katolikus Püspöki Palota, a görög katolikus Szent Miklós Székesegyház, valamint a legmonumentálisabb szecessziós épület a Fekete Sas – Palota, amelynek három kijáratát üvegfedelű folyosó köti össze. Útvonalunk végén megállapítottuk, városnézési sétánk gyönyörű volt! Nagyvárad nevezetességei mély emléket hagytak bennünk, amit szívünkben és fotóinkon szeretettel vittünk magunkkal haza. Ezύton szeretnénk megköszönni az RMDSZ  Beszterce – Naszód megyei vezetőségének a szép tavaszi székelyföldi és nagyváradi kirándulás lehetőségét, hogy vállalta a buszok finanszírozását. Köszönjük Szabó András elnök ύrnak a kirándulások megszervezését, lebonyolítását, és hogy fáradtságot nem kímélve két egymást követő napon a kisbuszt vezette. Szeretnénk kiemelni és megköszönni hivatásos buszsofőrunk Pop János munkáját, aki nagy szaktudással vezetett és mi biztonságban éreztük magunkat a Beszterce – Nagyvárad és visszafelé vezető hosszύ ύton. Mindkét kirándulásról felejthetetlen, szép élményekkel tértünk haza és örültünk nyugdíjas éveink szép napjainak.