A magyar állampolgársággal együtt a kérvényező nem kap magyar személyi igazolványt. Ez külön eljárás keretén belül igényelhető az illetékes hatóságnál.
Az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell még a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), Mellékelni kell két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet), valamint a már magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.
Az a nem magyar állampolgár honosítható (egyéni kérelemre) kedvezményesen, aki az alábbi követelményeknek megfelel: – maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, – magyar nyelvtudását igazolja, – a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, – honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).
A magyar jogrendszerben az egészségügyi- vagy szociális ellátást, illetve például a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosítotti jogviszonyhoz kötik. Kétoldalú nemzetközi szerződések viszonosság alapján biztosíthatnak nem magyar állampolgároknak is hasonló jogokat és az uniós polgárokat is a magyarokéval azonos ellátás illeti meg. Természetesen országonként eltérő, hogy milyen előnyökkel járhat az ott élő magyarság számára az állampolgárság megszerzése. Minden jövendő magyar állampolgár szempontjából közös lenne a Magyarországon tartózkodás és az útlevél megszerzésének joga, az uniós polgársággal együtt járó kedvezmények.
Az eljárási határidő 3 hónap, de ebbe az időtartamba nem számít bele: – a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő, – az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik), – a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, – az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. Tehát igazából a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.
Az egyszerűsített honosítási kérelmet be lehet nyújtani – a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, – a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve – külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél, – a Kormányablakoknál.
A mellékletek közül eredetiben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, vagy az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Tehát a régi okiratot nem kell leadni a kérelemhez, a másolat is elég.
A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, erről tájékoztató levelet fog kapni. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételének (jogvesztő) határideje az erről szóló felhívás közlésétől számított egy év. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv külön felhívására (tehát alapesetben nem kötelező) csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (hiteles fordítással).
Az önéletrajz tartalmazza a kérelmező életútjának legfontosabb állomásait születésétől napjainkig: a fontosabb személyes és a tanulmányok végzésével kapcsolatos adatokat, a családi körülményeket. Nem professzionális, szakmai önéletrajz az elvárás.
Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtásának lehetősége.
A magyar jogszabályok alapján semmiképpen, hiszen a magyar jogszabályok támogatják a kettős állampolgárságot. Fontos kiemelni, hogy egyes országok jogrendje a „kettős állampolgárságot” különbözőképpen kezeli, és ezen belül is eltérések vannak a kettős státuszhoz fűződő jogkövetkezmények vonatkozásában. Ezen információk részletes megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy megalapozott döntés születhessen az egyszerűsített honosítási eljárás kérelmezéséről. Az adott államban ezzel kapcsolatosan hatályban lévő szabályokról az adott állam illetékes szervei adhatnak hivatalos tájékoztatást.
Az egykori magyar állampolgárságot lehet bizonyítani anyakönyvi kivonatokkal, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolással vagy régi magyar okirattal (például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány, stb.). Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág végig követhető legyen. A magyar nyelvtudást a kérelmet átvevő és eljáró hatóságok fogják ellenőrizni.
Igen, azonban magyarországi lakóhely hiányában csak az országos listára lehet szavazni. A választójog gyakorlása előreláthatólag előzetes regisztrációhoz lesz kötve.
Magyar állampolgárként abban az esetben jogosult magyar igazolványra és az ezzel járó kedvezményekre, amennyiben nem létesít Magyarországon lakóhelyet. Magyarországi lakóhely létesítése esetén Ön magyar igazolványra nem jogosult.
Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011. január 1-től lehet benyújtani. Nincs időbeli korlát, tehát akár 2, akár 5 év múlva is lehet élni a lehetőséggel.
Főszabály szerint igen, azonban abban az országban, amelynek Ön szintén állampolgára, ez nem érvényes, azaz ott Magyarország nem nyújthat hivatalos konzuli védelmet.
Nem, az egyszerűsített honosítási eljárásban a házastársaknak külön-külön kell a törvényben előírt feltételeket, így a felmenő egykori magyar állampolgárságát is igazolniuk. Kedvezményes honosítását azonban kérheti a magyar állampolgárral legalább tíz éve, vagy amennyiben közös gyermekük született, legalább öt éve fennálló, érvényes házasságára hivatkozva is. (Az öt vagy tíz év megléte a házasság, és nem a magyar állampolgárság tekintetében elvárás, elegendő, ha a kérelem benyújtásakor már magyar állampolgár a házastárs.)
Nem kell Magyarországon letelepedni a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A belügyminiszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.
A csángóknál ez valóban probléma, ezért a törvénybe az került bele, hogy elég a “magyarországi származás valószínűsítése.” Ez kifejezetten a csángókra vonatkozik és igazolhatják a származásukat, például a felmenőik anyakönyvi kivonataival, ami mutatja, hogy a csángók által lakott területen, azokban a falvakban éltek az őseik, illetve a római katolikus egyházi igazolás is elég a valószínűsítésben.
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik – hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, – többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (pl.: -ová), – utónevüknek magyar megfelelőjét. Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja a névmódosítási kérelmet is. A kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.
Az állampolgársági törvény úgy rendelkezik, hogy az idegen nyelvű okiratokat – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában – hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. Így az egyszerűsített honosítási eljárás során a külföldön kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításától nem lehet eltekintetni, azaz a több nyelven kiállított ún. „nemzetközi” anyakönyvi kivonatot is le kell fordíttatni.
Igen, teljes mértékig elfogadható ez a dokumentum is.
Ha az okiratra magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban történő felhasználásra – a magyar állampolgárság fennállásának igazolására – van szükség, mint például útlevél kiállításához vagy névváltoztatási kérelem elbírálásához, ez esetben az eljáró hatóság hivatalból keresi meg az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Az ügyfélnek tehát az igazolás beszerzésével kapcsolatban nincs tennivalója. Az elveszett vagy megsemmisült (használhatatlanná vált) honosítási (visszahonosítási) okiratról másolat kérhető, ha azt az ügyfél más célra – tehát nem magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban – kívánja felhasználja. Az okiratmásolat tartalmában az eredetivel mindenben megegyezik ugyan, azonban megjelenésében eltér attól. A kérelem benyújtásához nincs formanyomtatvány rendszeresítve, a kérelemben a személyi adatokon túl további, az azonosítást segítő adatokat is célszerű közölni: ilyen például az eskü/fogadalomtétel helye, ideje, egyedül vagy családtagjaival együtt szerepel az okiraton. A másolat kiadását célszerű ott kezdeményezni, (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, kormányablak, BÁH Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálata, külképviselet) ahol egyébként az egyszerűsített honosítási kérelem is benyújtható. A másolat illetéke jelenleg 100 forint, amelyet a kérelmen kell leróni. A BÁH az okiratmásolatot az ügyfél által megjelölt magyarországi címre, vagy külföldre a külképviselet útján továbbítja.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a alapján a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal igazolható. Tehát a honosítási okirat alkalmas a magyar állampolgárság igazolására és 2011. január 1. óta a honosítási okirat tartalmazza az esetleges névmódosítást is. Ennek megfelelően személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvánnyal és honosítási okirattal minden új állampolgár bizonyíthatja a magyar állampolgárság megszerzését. Például az útlevél-eljárás megindításához nem kell az új, magyar anyakönyvi kivonat, elegendő a korábbi személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvány (például román útlevél) és a honosítási okirat bemutatása.
Az eskütétel helyének módosítása egy alkalommal kérhető, legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon. Ez esetben az okiratot továbbítják az új eskütételi helyre.
A honosítási okirat cseréjére nincs lehetőség. Az említett okirat a magyar állampolgárság megszerzésének tényét igazolja, nem pedig a személyi adatok igazolására szolgál.
