Farsangi télűző mulatság Kékesen és Mezőveresegyházán

Vidám muzsikától, maskarás alakoktól és néptánctól volt hangos Kékes és Mezőveresegyháza február 28-án. A farsangi ünnepséget a Besztercei MADISZ, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, valamint az RMDSZ mezőveresegyházi szervezete közösen szervezte, a helyi fiatalok és közösség aktív közreműködésével.

A rendezvény első része a hagyományos farsangi felvonulás volt, amely idén is lakodalmas kerettörténetre épült. A menyasszonyt és a vőlegényt maskarás násznép kísérte végig Kékes központjától egészen a mezőveresegyházi kultúrotthonig. A talpalávalót Orbán Szabolcs és Balogh Balázs szolgáltatta, muzsikájukra időről időre táncra perdültek a résztvevő néptánccsoportok is.
A menet élén vicces figurák haladtak, csujjogatásokkal, rigmusokkal és vidám szóváltásokkal megállítva a közönséget. A vőfély verses beköszöntővel hirdette ki a farsangi mulatság kezdetét, a „kormosok” pedig tréfás útelzárással és játékos jelenetekkel tették próbára a násznépet. A kormozás sem maradt el idén: a hiedelem szerint aki farsangkor kormos lesz, annak szerencsét hoz az esztendő.
A felvonulás során a lakodalmas jelenetek sorra elevenedtek meg: a menyasszony búcsúztatása tréfás jajgatással, túlzó szülői siratóval és csipkelődő legénybúcsúval zajlott, majd a „szertartás” humorral átszőtt egybekelésbe torkollt. A nézők végig részesei lehettek a jeleneteknek, hiszen a szereplők gyakran bevonták a közönséget is.

A tél jelképes búcsúztatásaként előkerült Pistuka, a telet megszemélyesítő bábu is, akinek „sorsa” vidám sirató és tréfás jelenetek közepette pecsételődött meg, jelezve: véget ér a hideg időszak, és közeleg a tavasz.

A farsang ősi, télbúcsúztató és tavaszköszöntő ünnep, amely vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A hagyomány szerint ez az időszak a vidámság, az ismerkedés és a közösségi együttlét ideje volt. A mezőségi térségben különösen gazdag lakodalmas és maskarás szokáskör kapcsolódik hozzá, amelyet idén is sikerült feleleveníteni. A felvonuláson részt vevő néptánccsoportok autentikus viseletben, élő zenei kísérettel idézték meg a régi farsangi lakodalmak hangulatát, így a télűző esemény valódi közösségi ünneppé vált.

A felvonulást követően a program a mezőveresegyházi kultúrotthonban folytatódott ünnepi köszöntőkkel és kulturális műsorral. A jelenlévőket Sallak Szabolcs, a helyi RMDSZ elnöke és tanácsosa, valamint Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, a megye alprefektusa köszöntötte. Az eseményen jelen volt: Szilágyi Zsolt, megyei tanácsos, Zoltán-Sipos Tímea, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és megyei tanácsos, valamint Pap Noémi, a Besztercei MADISZ elnöke.

A délután egyik legnagyobb sikert arató mozzanata a Besztercei MADISZ humorcsapatának, Székely Hunor és a másik kettő, aki ráér fellépése volt. A közönség ismét találkozhatott az ikonikus Bözsi nénivel, aki ezúttal férjével, Bojszival és unokájával, Icukával együtt lépett színpadra. A humoros jelenet nagy derültséget váltott ki, és megadta az alaphangulatot az est további részéhez.

A kulturális műsorban fellépett a besztercei Vadrózsa néptánccsoport mindhárom csoportja, a szentmátéi Kéknefelejcs néptánccsoport, a Zselyki Hagyományőrző Csoport, a tekei Tulipán néptánccsoport, valamint a magyardécsei Cseresznyevirág Néptánccsoport. Az előadók mezőségi, széki, vajdaszentiványi és bukovinai táncokat mutattak be, bizonyítva, hogy a néptánc élő hagyomány, amely generációról generációra öröklődik tovább.

A műsort követően közös vacsora és hajnalig tartó mulatság zárta a farsangi napot, ahol a nótázás és a tánc ismét közösséggé formálta a jelenlévőket.

A szervezők hangsúlyozták: a farsangi ünnepség nem csupán szórakoztató rendezvény, hanem identitáserősítő közösségi alkalom is. A szórványban élő magyar közösségek számára különösen fontosak az ilyen események, hiszen lehetőséget teremtenek a találkozásra, a hagyomány-ápolásra és a fiatal generáció bevonására. Reményeik szerint a következő években is hasonló lelkesedéssel és részvétellel valósulhat meg majd a télűző mulatság.