BETEKINTÉS A MÚLTBA

Úgy jut eszembe az 1998-as esztendő, mint egy röpke pillanat… egy szívdobbanás, akár csak az élet. Mondhatnám, mint ha tegnap történt volna, de bárhogy nézzük is, azóta eltelt 25 esztendő, egy negyed évszázad – hogy mélyebben nyomatékosítsam az idő múlását.

 Nevezetes évként szerepel a bethleni református gyülekezet emlékkönyvében, mert ebben az évben a gyülekezet új lelkészének a megválasztására került sor. Feszült hangulat uralkodott a választások hevében, az állásra igényt tartó lekészek bejelentkezése megtörtént, nekünk pedig, gyülekezeti tagoknak, nem maradt más mint az imádság és az Isten akaratában való megnyugvás. Erős hittel biztunk abban, hogy a megüresedett lekészi szerepet olyan lelkipásztor fogja betölteni, amely Istent és a gyülekezetet példaértékű módon fogja szolgálni. Mint mondottam, éltünk az imádkozás lehetőségével és imáink maghallgatásra találtak, mert a választás egy rokoszenves, odaadó és bizalmas lelkészt erdeményezett, Szakács János lelkipásztor személyében. Ugyanakkor, a jövő bizonytalansága aggódalmat keltett szívünkben, hiszen magasra tettük a mércét: szigorú elvárásaink voltak és bizonyos feladatok, melyek napirendre kerülve, megoldásra vártak.

 Apránként, néha döcögve, néha elszántan, belevéstük magunkat a gyülekezeti élet feladatainak körébe és hála Istennek, egységes munkával, elhárítva minden akadályt, munkatársaivá lettünk új lelkipásztorunknak, a gyülekezeti tagok, a presbiterek, a gondnok és a főgondnok egyaránt.

A már megépült parókián, az évek során, korszerűsítettük a tetőszerkezetet és számos kitűzött munkaprogram kivitelezésre került. Templomot és orgonát újítottunk és szenteltünk fel. Az egyház egyik nagy szükségletét megoldva, időszerű kápolnát sikerült építtetni, de ami a legfontosabb, hogy azonos időben, a gyülekezet is épült egységben és összefogásban, minden anyagi terhet magára vállalva. Voltak próbakövek, kevésbé kiélezett viták és aggódalmak az utunk során, de fáradhatatlan lelkekként szeretnénk tudatosan és készséggel magunkra vállalni a továbbá elvégzendő feladatokat.

Szeretnénk köszönetet nyilvánítani lelkipásztorunknak és családjának a bethleni gyülekezetben kifejtett negyed évszázados szolgálatáért. Köszönjük, hogy a keresztvíz kitöltésével kezdve, a vallásórai oktatásokon keresztül, és a konfirmációi felkészítések által, elvetette a termő magot fiataljaink szívében, mag mely a konfirmáció beteljesedésével kivirágzott és Isten gondviselésével, egész életükben ízletes gyümölcsöt fog teremni. Kívánjuk, hogy a prédikációk hosszú sorozata által még sokáig vegyen részt ebben a magvetésben a bethleni gyülekezet tagjainak körében és örömmel ízlelje az évtizedek során kifejtett munkájának gyümölcsét.

Isten áldását kívánom önre, a családjára és a bethleni református gyülekezetre!