Ezüstfenyő-díjjal tüntették ki Müller Árpádot

A Szövetségi Képviselők Tanácsának május 6-i, kolozsvári ülésén a 2021-es év Ezüstfenyő-díjait is átadta az RMDSZ. A díjakat évről évre azoknak ítélik oda, akik a magyarság szülőföldön való megmaradásáért, kultúránk és értékeink továbbörökítéséért, a közösség megerősítéséért tevékenykednek. Odaadó munkájukat köszöni a Szövetség.

MÜLLER ÁRPÁD – EZÜSTFENYŐ-DÍJ 2021

BESZTERCE-NASZÓD MEGYE

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, 2022 áprilisi Ügyvezető Elnökségi ülésén egyöntetű döntéssel fogadta el az „EZÜSTFENYŐ-DÍJ”-ra javasolt személyek névsorából Müller Árpád, nyugalmazott építészmérnök nevét.

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Bethlen Gábor

Egykori erdélyi fejedelmünk szavaival méltán jellemezhetjük Müller Árpádot, aki mindig a szórvány magyarság jogaiért, egységéjért, a magyar oktatás és kultúra megtartásáért és terjesztéséért dolgozott, már rögtön a ‘89-es forradalmat követően. A változó évek viszontagságos időszakában mindent megtett, hogy a szórványban lévő magyar közösséget szolgálja. Oszlopos tagja volt és maradt az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének mind a mai napig.

Müller Árpád 1945. május 18-án született Kolozsváron a kincses városban. Besztercén nevelkedett, és ugyanitt végezte gimnáziumi tanulmányait, a hajdani Hunyadi János Gimnáziumban (ma Andrei Mureșanu Főgimnázium), majd líceumi tanulmányait az egykori szász gimnáziumban, (ma Liviu Rebreanu Gimnázium). 1971-ben végzi Kolozsváron a Műszaki Egyetemet, az építészmérnöki szakon.

Egyetemi évei után Besztercére kerül, a helyi IJGCL vállalat építészeti részlegén dolgozik. Házasságot köt 1969 áprilisában, Varga Borbála fogtechnikus nővel. A frigyből egy fiúgyermek születik. Építészmérnökként dolgozik különböző vállalatoknál 1989-ig, majd 1992 és 1994 között Németországban. A hazatérés után fogászati labort alakít, majd nyugdíjazásáig, itt tevékenykedik feleségével. 1989 december 27-én vetődött fel az ötlet, hogy a december 26-i hirdetésre reagálva, Beszterce-Naszód megyében is meg kellene alakítani a magyar érdekvédelmi szervezetet. A szervezkedést, melyet Müller Árpád konyhájában tartottak, tett követte. 1990. január 10-én megalakul a besztercei és Beszterce-Naszód megyei RMDSZ. Az alakuló gyűlést is ő vezeti.

Három alkalommal tölti be a Beszterce városi RMDSZ elnöki tisztségét, egyszer pedig az MKT elnöki pozíciót. A Pro Hereditatem Egyesületnek alapító tagja, és második elnöke. Aktív szerepet vállalt a besztercei és Beszterce-Naszód megyei magyarság életében. Az ő nevéhez is köthető a Besztercei Híradó és Besztercei Hírlap megjelenése. A kilencvenes évek elején kér és kap nyomtatógépet Svájcból, majd ennek segítségével elkezdődik a magyar sajtóanyag nyomtatása Besztercén.

Sok évig tagja az RMDSZ Ügyvezető elnökségének. Segítségével jött létre a Besztercei Magyar Ház, melyet az ő közbenjárásával is sikerült megvásárolni a 2000-es évek elején. 2020-ban társszerzője a Ballag már… című könyvnek, melyet az időközben elhunyt Szilágyi Zoltán adatai alapján ír meg. A könyv hiánypótló mű, hiszen a Besztercei Oktatás történetét mutatja be, feltérképezve az összes diák és tanár nevét, aki a XX. századtól napjainkig az iskolában tanultak.

Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy Müller Árpád méltán jogosult az Ezüstfenyő-díjra, a Beszterce-Naszód megyei szórványvidéken kifejtett fáradhatatlan kitartó munkájáért a magyar nemzet és a magyar nyelv szolgálatában.