2024. március 29. (péntek) -
Auguszta
napja Beszterce
16°C
1€
= 4.9695 lej
      
= 5.8126 lej
      
100HUF
= 1.2621 lej
      
1$
= 4.6078 lej
      

Május 26-án támogassuk az erős magyar képviseletet – II. rész

Beszélgetés Vincze Loránttal 

Tudtad-e?! 

Marosvásárhelyen született 1977. November 3-án, nős, egy gyermek édesapja. Végzettsége: újságíró, közigazgatási szakember.

Hamarosan, május 26-án választás elé leszünk állítva a változó Európában. Az európai parlamenti választás tétje, hogy képviselve lesznek-e az erdélyi magyarok ott, ahol az elkövetkező évtizedek meghatározó döntései születnek. Sorsdöntő lesz a májusi választás az európai kisebbségvédelem szempontjából is, hiszen fontos, hogy olyan emberek képviseljenek, akik ismerik és nyitottak megismerni problémáinkat, akik dolgoznak céljainkért, és akik a Kárpát-medencei egységes magyar képviseletet erősítik Brüsszelben.

Fontos, hogy részletesebben beszéljünk a Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről, amely során egymillió aláírást gyűjtött a Szövetség. Erről és az Európai Parlament víziójáról kérdeztük Vincze Loránt képviselő-jelöltet, aki az RMDSZ listáján a második helyen szerepel.

 

Z.S.T. Tíz éve dolgozik az európai kisebbségvédelemben és mint a FUEN elnöke, sikerre vitte a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést. Röviden, mivel is foglalkozik az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója – FUEN –, illetve mit is fed az MSPI kezdeményezés valójában?

V.L. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója a legnagyobb kisebbségi témával foglalkozó civil szervezet Európában. 103 tagja van 35 országból, és ezzel gyakorlatilag lefedi Európa valamennyi őshonos kisebbségét, ami összesen kb. 50 millió embert jelent. Az ő ügyeik támogatására jött létre ezelőtt 70 évvel a FUEN, amely mindvégig a kisebbség közösségvédelmi érdekeit próbálta képviselni az Európa Tanácsban, az ENSZ-ben, az Európai Unióban különböző nemzetközi partnerekkel. Ennek a munkának az egyik eleme a Minority SafePack kezdeményezés, amely egy eszköz arra, hogy az Európai Uniót meggyőzzük arról, hogy az őshonos kisebbségek jogaival, védelmével foglalkozzon, hiszen mindeddig az EU elzárkózott ettől a témától. Emiatt is kellett közvetlenül a polgároktól elindulni, hogy ők kérjék az Uniótól azt, hogy:

  • foglalkozzon a kisebbségi nyelvekkel
  • kultúránkkal
  • az anyanyelvhasználattal
  • az anyanyelvű oktatással
  • nyissa meg a kisebb nyelvek számára is a finanszírozási programokat
  • vegye figyelembe azt, hogy a különböző régiókban őshonos kisebbségek élnek, a támogatások ilyen módon legyenek megkülönböztetve.

Ezzel a nyomással a hátunk mögött, amit az egymillió alírás jelent, akarjuk megváltoztatni az Európai Unióban kialakult közönyt, és azt szeretnénk, hogy az EU belássa azt, hogy az őshonos kisebbségek értékteremtő közösségek, amelyeket meg kell védeni, az európai identitás, az európai kultúra részei, amihez ragaszkodni kell.

Vincze Loránt a bethleni református istentiszteleten

 

Z.S.T. Ami a kisebbségvédelmi kezdeményezést illeti, akadtak nehézségek „útközben”. Mi történt valójában? Ugyanakkor mikor lesz érezhető az MSPI eredménye?

V.L. Nem adtuk le az összegyűlt aláírásokat az Európai Bizottságnak, mert ugyebár az lett volna a következő lépés, hanem megvárjuk vele a következő Európai Bizottság felállását, hiszen a mostani, Juncker és Timmermans féle bizottság valószínűleg kedvezőtlenül viszonyult volna ehhez a témához. Ebből kifolyólag megvárjuk az európai parlamenti választásokat, bízva abba, hogy olyan emberek kerülnek többségbe a parlamentben, akik az őshonos kisebbségek jogait tartják fontosnak. Ősszel tehát folytatódhat a második és talán legnehezebb szakasza a munkának, éspedig az, hogy az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban létrejöjjön a többség, szövetségeseket keressünk. A kisebbségek támogatják mindezt Dániától Romániáig és Olaszországtól a Balti Államokig. Most a többségi nemzeteket kell magunk mögé állítanunk, és bízom abban, hogy sikerrel fogunk járni. Hosszú és több éves munka áll előttünk ennek kivitelezésében, de az a siker, amit eddig elértünk, motivál arra, hogy elérjük azt is, hogy törvénye legyen a kisebbségeknek Európában.

 

Z.S.T. Rátérve kicsit az RMDSZ programjára, amelyet április 4-én mutattak be hivatalosan, arról beszél, hogy Európában innovációra van szükség, akkor konkrétabban mire is gondol? Miben kellene változzon Európa és miért?

V.L. Európának változnia kell, mert Európa egy emberek által létrehozott intézményrendszer, amely nagyon sokat változott az évek során. Egy néhány országból álló mag hozta létre a Szén- és Acélközösséget az ötvenes években, és mostanra kialakult ez a 28 tagú Európa, amelyet egy tagja talán el is hagy, ami egy hatalmas nagy változás. Tehát folyamatosan alakul.

Nekünk az volna a fontos, hogy olyan változások történjenek az Európai Unióban, amelyek kedvezőek a Közép-Kelet-európai országok számára, amelyeknek más típusú kihívásaik vannak, mint a Nyugat-európai országoknak.  Olyan Európát akarunk, amely az őshonos kisebbségeket fontosabbnak tartja, mint az egyéb típusú kisebbségeket, amely az európai identitás megtartását tartja fontosnak.

Az RMDSZ programjának az alappillérei: a kisebbségi törvény megteremtése, hogy az őshonos közösségek jogokat kapjanak az Európai Unióban, a második része pedig az uniós támogatások megőrzését és bővítését célozza, amelyek a közösség fejlesztését teszik lehetővé. Több eszköze van ennek, a gazdatámogatásoktól kezdődően, amit a mezőgazdasági földtulajdonnal rendelkező emberek kapnak meg, egészen a települések, önkormányzatok fejlesztésére fordított pénzalapokig. Különböző érdekek vannak Európában, akár egy Nyugat-Kelet összefüggésben, akár a Dél-európai országoknak, ahol teljesen más céljaik vannak a támogatási pénzalapokkal, mint pl. a balti államoknak.

Ebben a sokféle érdekütközésben nekünk a célunk az, hogy az erdélyi magyar közösségnek szánt támogatások megmaradjanak és bővüljenek.

Ezért ez a két legfontosabb a része a programunknak, hiszen az Európai Unió egy gazdasági együttműködésen alapul, egy gazdasági térségből fejlődött unióvá. Az a fontos, hogy gazdasági értelemben erős maradjon, a globális versenyben fontos szereplő legyen. Az RMDSZ programja ezeket a témákat tükrözi a legjobban és minden más téma is ezekhez kapcsolódik. Ilyen például az, hogy a fiatalok számára olyan életkörülményeket teremtsünk, amelyek majd hazacsalogatják azt a sok ezer fiatalt, aki most külföldön dolgozik. Képzeljük el azt az erőforrást, amit ők jelentenek majd a közösségekbe, ha hazatérnek azokkal a tapasztalatokkal, amit külföldön szereztek. Kiszámítható jövőt szeretnének, hogy folyton ne változzon az adózási környezet, a vállalkozások kevesebb bürokráciával kelljen megküzdjenek, több szolgáltatás legyen online elérhető. Mindezekhez nekünk meg kell teremtenünk a feltételeket. 

(balról jobbra) Décsei Atilla, Vincze Loránt, Marosán Csaba, Szakács János, Máthé István 

 

Z.S.T. Miért döntött úgy, hogy indul a választásokon, mint jelölt? Főként arra térjünk ki, hogy milyen újításokat észlelhetünk munkájában az elkövetkezőkben, mint képviselő, hiszen tudni kell, hogy Ön már 2009 óta Brüsszelben dolgozik az Európai Parlamentben?

V.L. Azt gondolom, hogy az európai parlamenti munka önmagában egy innovációt jelent. Meg kell találni az EP-képviselőnek azokat az utakat, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a közösség által követett célok, ugyebár az RMDSZ programja, megvalósulhasson. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az a fontos a képviselő számára, hogy mit dolgozik egy szakbizottságban, hogy a plenáris vitának mi lesz a kimenetele, hanem az is, hogy folyamatosan kapcsolatban van az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal, ismer nagyon sok politikust szerte Európából, hogy szövetségeseket találjon azokban a témákban, amelyek az erdélyi magyarok számára fontosok.

Tudjuk azt, hogy az RMDSZ-nek, az erdélyi magyaroknak nem lesz biztosa az Európai Bizottságban, hanem egy román ember lesz hosszú ideig, akit Bukarestből küldenek oda, aki valószínűleg nem fog rajtunk segíteni, amikor kisebbségi ügyekről van szó. Ugyanakkor nem lesz erdélyi magyar kormány- és államfőnk a közeljövőben, ezért az Európai Tanácsban is támogatókra van szükségünk, hogy célba érjünk. Azt a tapasztalatot szeretném kamatoztatni, azt a hálózatot és kapcsolatrendszert, amit az elmúlt években kialakítottam az MSPI kezdeményezés építése során. Ez a projekt eljutott most abba a szakaszba, hogy civil szervezetként a FUEN, vagy kintről az RMDSZ nem tud jelentősen előre lépni vele, szükség van arra, hogy az Európai Parlamentből, az európai intézményeken belül vezessük kézen fogva és én azt gondolom, hogy ebben tudok jelentősen segíteni az RMDSZ csapatában.

 

Z.S.T. Mit tudna esetleg a Kárpát-medencei összefogásról mondani? Milyen irányba halad a kialakult helyzet?

V.L. Az a fontos, hogy az erdélyi magyarság tervei célba érjenek az Európai Parlamentben. Ennek legfontosabb eszköze a magyar nemzeti összefogás. Az, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek mind jelen lehetnek az Európai Parlamentbe és együtt alkothatnak egy olyan erős csoportot, amely a mi céljainkat is megfelelő pontba juttathatja, miközben vigyáz mindarra, ami európai érték, identitás, keresztény kultúra, európai biztonság, határvédelem. Mi, erdélyi magyarok ehhez 2-3 képviselővel tudunk hozzájárulni, és ha ők nincsenek, az nagyon komoly veszteség ebben az erőfeszítésben. Mi, magyarokként kell lássuk ennek az értékét, a súlyát, hogy valamennyien együtt leszünk majd az Európai Parlamentben.

Lakossági Fórum Bethlenben – 2019. április 07.

 

Z.S.T. Milyen üzenettel erősítené még a Beszterce-Naszód megyei magyarokban a május 26-i európai parlamenti választások fontosságát?

V.L. A Beszterce-Naszód megyei magyarok egy összetartó közösség, amely nagyon nehéz körülmények között él. Szórványban sehol nem könnyű az élet, hiszen itt van igazán értéke annak, hogy a közösség minden egyes tagja összetartson és közösen vállalják fel magyarságukat. Közösen harcoljanak azokért a dolgokért, amelyek fontosok a számukra. Az erdélyi magyarok számára mi más lenne fontosabb, mint az identitásunk megőrzése, a magyar anyanyelv, az anyanyelvű oktatás megtartása, a hagyományaink és a magyar kultúrához kapcsolódó értékek megtartása és átörökítésé a következő nemzedékre.

Bízom abban, hogy ezt az értéket őrizni fogják a Beszterce-Naszód megyei magyarok, és azt is hozzátenném, hogy talán nagyon sok esetben nem is a mi életünkben jön el az a változás, vagy az a jólét, amit szeretnénk, de ez egy biztos befektetés a jövőbe, a gyermekeinkre és unokáinkra kell gondoljunk akkor, amikor a nemzeti identitás megtartásáról beszélünk. Azt szeretnénk, hogy a mi gyerekeink, a mi unokáink majd a következő generációknak is átörökíthessék a magyarságunkat, a hagyományainkat, a keresztény vallásunk intézményeit és együtt a Beszterce-Naszód megyei magyarok, az erdélyi magyarok fennmaradjunk még évszázadokon át. Most egy apró lépés mindenki életében a május 26-i választás, de a közösségünk számára, a jövőre nézve rendkívül fontos! Ezért mindenkit tisztelettel arra kérek, hogy május 26-án menjen el szavazni, támogassa az RMDSZ-t, amely az egyetlen magyar lista a választáson. Szavazzon az RMDSZ-re, és ezáltal támogassa a Kárpát-medencei magyar összefogást is, hiszen mi magyarok közösen Európában erősek tudunk lenni!

Több információ Vincze Loránt, EP-képviselőjelölt tevékenységéről <ITT> és <ITT> olvasható!