Az utolsó erdélyi magyar heraldikás

A heraldika az a tudomány, amely a címerek leírásával és történetével, valamint a címerképek ábrázolásának, színeinek magyarázatával és a címerviselés jogszabályával foglalkozik.

Eleinte a címer készítés, a címerművészet indult fejlődésnek. A lovagkor vége felé (XIII.sz.), előtérbe került tudományos jelentősége. Már a lovagi költészetben szerepelt a címerek színezéke és a címer képek.

A heraldika, címertan a történettudomány elismert ága lett.

Magyarországon a legrégibb címertani mű 1695-ből Pápai Páriz Ferenc : Ars heraldica-ja. A magyar heraldikások GENEOLÓGIAI társaságba tömörültek, melynek folyóirata a „TURUL” volt. A Turul tanulmányokat, történeteket közölt a címertanról. A címertan magyar művelői közül megemlítjük: Áldásy Antal, Bárczay Oszkár, Csoma József, Horváth Sándor, Sándor Imre, Szentpétery Imre, Végh Gyula és az erdélyi KÖPECI SEBESTYÉN JÓZSEF nevét.

A címer, személyek, családok, egyletek, testületek jelvénye, amit tovább lehet adni és örökölni. Címer latinul: arma, armorum, insignia.

A címerek felosztása lehet: polgári, nemesi, hivatalos címerek, megyei és városi országcímerek, foglalkozásokat jelképező címerek és gúny és tréfás címerek.

Európa egyik legrégibb festő címere 1550-ből való.1370-ből a koronázási templom falába található címer, ami a János mester, valamint Nagy Lajos udvari festő munkája. A címer részei, a Pajzs , a mi a tulajdonképpeni jelvény, a címerkép.

A Pajzs lehet háromszög alakú, ívelt oldalú, kerek talpú, vágott pajzs, domború csücskös talpú stb.

Címerek egyesítéséből, összetett címerpajzsok is vannak. A címerpajzs színezete heraldikai máza, tinktúrák. Ugyanakkor lehet egy vagy kétszínű arany vagy sárga, ezüst vagy fehér, vörös, kék, zöld, fekete.

A SISAK a pajzs felső szélén helyezkedik el, szembe vagy oldalt fordulva. A sisakon sisak dísz (oromdisz).

A TAKARÓK, foszlányok a sisakról alácsüngenek, melyek kétszínűek kék-arany vörös-ezüst.

A ragjelző koronák és jelvények és egyéb heraldikai díszek találhatók.

A CÍMERSÁTOR a palást és a pajzs mögött található díszítmény, amely általában bíbor színű.

A JELMONDAT a pajzs körül vagy alatta levő írás szalagon helyezkedik el.

Köpeci Sebestyén József, a híres erdélyi heraldikás, címerfestő 141 éve született Széken (SIC) és 1878-1964. Szolnok Doboka vármegyéhez tartozott Szamosújvár járásban. Híres volt a sóbányája. Édesapja itt volt tanító, majd Magyarnemegyén és Besztercén iskolai igazgató. Édesanyja neme Kállai Nagy Berta. A család a nemesi címert 1608-ban kapta Báthory Gábor fejedelemtől. Édesanyja halála után nevelő anyja, Hadházy Ida nevelte, a második felesége, aki Hadházy Sándor tanár, a kolozsvári unitárius egyház főpénztárosának leánytestvére volt. Ebből a házasságból született egy leány Sebestyén József féltestvére Iduska.

Iduska tanító képzőben tanult, 18 éves korában tüdőbajban meghalt. Sírja a besztercei szász temetőben van. Ide temették a Sebestyén József Szüleit is a lányuk mellé. Ezelőtt 20 évvel még megvolt a sírjuk, azóta a szász egyház eladta. A márványsírkövön a család címere is bevolt kalapálva (vésve).

Köpeci Sebestyén József Budapesten tanult mintarajzot, majd Nagyváradon sarkantyús Richard Gyula vezetése alatt. 1903-ban a kolozsvári Geológia lap szerkesztője lett. A lap a Sándor Imre heraldikás kiadásában jelent meg, számos rajzzal illusztrálva.

1910-ben két hiteles gyűjteménye jelent meg Kolozsváron „Címerlevelek” és „Czímeres emlékek”. Sok nemes ember címerét festette meg.

1913-ban megnősült. Az első világháború kitörésekor Budapesten kap állást az országos levéltárban és a Magyar Nemzeti Múzeumban, mint elismert címerfestő. Magyarországnak kis, közép és nagy címere volt. Sebestyén festette meg a közép címert.

Második felesége Ceglédi Lakatos Margit. Házassági kártyájára még egy előnevet használt, amit ő tervezett. Így lett Köröspataki Keöpeczi Sebestyén József.

A székely hadosztályban hadnagyként harcolt. A monarchia összeomlása után hadifogságba került a brassói fellegvárba, mint hadifogoly, ahol Márton Áron főhadnagy tábori lelkésszel együtt raboskodtak. Köpec (Căpeni) kényszerlakhelyre kerül, ahol 20 évig élt. A Háromszék megyei község lignittelepéről volt híres. Újabb házasságra lép Miklósfalvi Gyenge Ilonával, akitől 2 fia született András és Albert. A fiúkat a gyulafehérvári gimnáziumba íratta, tudniillik 1938-ban az egész családjával katolizált.

1921-ben megszületett Nagyrománia. I Ferdinánd román király Bukarestbe hívatta Köpeci Sebestyén Józsefet, hogy a román királyi állam címerét fesse meg, amin rajta volt az acél korona és a sas csőrében a kereszt. Köpeci három változatban festette meg a román címert.  A pajzs 5 mezőre volt felosztva: Havasalföld, Moldova, Erdély, Bánság és Dobrudzsa. A román Samurcaș heraldikás munkája gyengének tűnt a Köpecié mellett. A király kifogástalannak találta a Köpeci által festett címert. Jutalomként a sinaiai palotában megkapta a Román Királyi Érdemrendet. 1992-ben Ion Iliescu, az akkori román államelnök, megváltoztatta az ország címerét. A Köpeci címerét fogadta el, de levágták a címerről a királyi acél koronát. A közel múltban újra módosították a román állam címerét és visszakerült a sas fejére az acélkorona.

Köpeci sebestyén József rengeteg templomot restaurált és festett. Megrendelésre, magán családok címerét és Ex libriseket festett. Bárók történetét írta meg az ő illusztrációival díszítve. 1915-ben a Szilágyi Dezső (politikus) téri református templomot kifestette Budapesten. 1920- után a Köpeci református templom csodálatos kazettás mennyezetét restaurálta és gyönyörű címerekkel díszítette. 1927-ben Lukinich Imre (történész, a pozsonyi egyetem rektora) megbízásából a Bethleni család történetét és Ex librisét készítette el.

A köpeci református templomban 16 fejedelmi címer található és a székely nemzet ősi címere. Az utóbbit egy rendőr szódás vízzel lemosatta. Az Ex libris annyi mint könyvjegy, valamelyik könyv tulajdonosának a megjelölése és címere. Magáncímereket festett bukaresti egyetemek karának, román politikusoknak (Istrate Micescu, miniszternek). Herepei János a székely nemzeti múzeum igazgatójának, Dr. Jancsó Elemér (irodalomtörténész), a kolozsvári református gimnázium tanárának, Domokos Pál Péternek (néprajzkutató a kolozsvári római katolikus Nőszövetség titkára). Köpeci Sebestyén saját magának gyönyörű címer kompozíciót festett. A gelencei műemlék templom restaurálásán is részt vett. 1937-ben a vargyasi Dániel kastély helyreállításánál munkálkodott. Brassóban szász múzeumok, barcasági múzeumnak és a Fekete templom restaurálásánál dolgozott.

1939-ben Kolozsváron a Szent Mihály templomban püspökké szentelték Márton Áront. Köpeci Sebestyén az ő címerét és jelmondatát alkotta meg: NON RECUSO LABOREM.

1940-ben a második bécsi döntés után Kolozsvárra kerül, ahol az egyetemi könyvtárban dolgozik Kelemen Lajossal és T.Szabó Attila nyelvészekkel. Megtervezi és megfesti a kolozsvári Református Kollégium címerét az ősi címerrel együtt, ami a kolozsvári református Farkas utcai parókián található. Ugyanakkor részt vett a kolozsvári ferences szerzetesek rendházának restaurálásán és a széki református templom helyreállításán.

Köpeci Sebestyén József idős korára egyedül maradt, felesége meghalt, az egyik fia öngyilkos lett, a másik fia eltűnt a háborúban. Minimális nyugdíjból tengődött. Apróbb munkálatokat vállalt és a nagy P.Benedek Fidél jóvoltából meleg ebédet kapott a ferences szerzetesek kantinjából.

Köpeci Sebestyén 1964-ben halt meg december 27-én, az Európa híres Házsongárdi temető unitárius részén nyugszik. Mint általában minden művész, Köpeci Sebestyén József is halála után vált ismerté. Sas Péter írta meg az utolsó magyar heraldikás munkásságát, tevékenységét és életét.