Nosztalgiázott és a jövőbe tekintett a MIÉRT a 15. születésnapján

15. születésnapját ünnepelte szombaton a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) Marosvásárhelyen. A hangulatos beszélgetések mellett aláírták a MIÉRT Stratégiai dokumentumát és az RMDSZ-MIÉRT új együttműködési megállapodását is.

Az eseményen 15 év legfontosabb momentumait tekintették át azokkal a szereplőkkel, akik a MIÉRT-en, RMDSZ-en és társszervezeteken belül tevékenykednek. Aláírták ugyanakkor a MIÉRT Stratégiai dokumentumát és az RMDSZ-MIÉRT közti együttműködési megállapodást.

Előbbiről Oltean Csongor MIÉRT-elnök elmondta, a 15 éve aláírt szerződést azért kellett felújítani, mert a dokumentumba bekerültek a jövőt meghatározó konkrétumok. Ilyen „a fiatal vállalkozók és gazdák támogatása, szórványban élők magyar iskolába íratásának szorgalmazása, a szakiskolák népszerűsítése” – emelte ki Oltean.

Az együttműködési megállapodásról Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy fogalmazott, „a legfontosabb, hogy partneri viszonyt tudjunk fenntartani az RMDSZ és a MIÉRT között, olyan fiatalok jöjjenek szervezeteinkbe, akik szakmailag megállják a helyüket, a versenykörülmények között képesek talpon maradni, közösségi vezetők tudnak lenni, és vállalják az érdekképviseletet”.

Lépésről lépésre építkezni

Az eseményen négy szakaszban zajlottak a beszélgetések. „Dolgozzanak, ne legyenek felületesek, mindig a tartalomra figyeljenek” – ezt kívánta a fiataloknak Kelemen Hunor szövetségi elnök. Meggyőződése, az ifjúsági szervezetben tevékenykedőknek ma már nem az a feladatuk, hogy új struktúrákat építsenek, hanem belakják azt, amit elődeik alkottak. Szerinte mindig lesz üres szék a szövetségben, ami olyan fiatalokra vár, akik tudnak tartalmat nyújtani a közpolitikákban, akik befolyásolni akarják a döntéshozókat döntéseikben.

Kovács Péter, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, korábbi MIÉRT-elnök elmondta, a két szervezet közötti együttműködés soha nem alá- és fölérendeltségi viszonyban történt. „Alapelv volt az is, hogy nem holnap akarunk Markó Béla lenni, hanem húsz év múlva”, azaz lépésről lépésre építkeznek, fejtette ki Kovács. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a beszélgetésen elmondta, ha visszagondol az ifjúsági szervezet kezdeti éveire, alapítóira, sokkal inkább tenni akartak, mint valaki lenni. „A legtöbbet és legjobban akartunk tenni. Az alapító generációban még mindig ugyanez a tűz ég” – fogalmazott az ügyvezető elnök.

Markó Attila volt parlamenti képviselő videón üzent: másképp szeretett volna az eseményen lenni, de örvend, hogy így, felvételen is lehetősége van rá. Mint elmondta, a MIÉRT-es rendezvények által neki is sikerült fiatalnak maradnia.

Egy sokszínű időszak

Örvend, hogy a MIÉRT tagjainak többsége nem üstökös, hiszen „az kihuny a pályája végén” – fogalmazott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, volt MIÉRT-elnök, aki az alázatos munkára biztatta a fiatalokat és a segítségét kínálta fel számukra. Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője úgy vélte, mára ők saját maguknak kell elmondaniuk, hogy mit csináljanak másképp, nem pedig a fiataloknak.

„Az én elnökségem alatt váltott elnököt az RMDSZ, ekkor alakult két új erdélyi magyar párt, a MIÉRT-ben is generációváltás volt” – emlékeztetett Bodor László volt MIÉRT-elnök. Számára ezért a jövőkép kialakítása volt fontos kérdés, mondta el. Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke arra emlékezett vissza, hogy sokat dolgozott azon, első ízben szervezzék meg Erdélyben a magyar országgyűlés ifjúsági albizottságát, együttműködjenek a magyarországi ifjúsági szervezetekkel.

Építkezés itthon és Európában

Horváth Béla, a Bihar megyei Szalacs polgármestere, a legfiatalabb polgármester kifejtette, a kisebb szervezetek problémáit fel kell vállalni, eddig szerencsére ez volt a gyakorlat a MIÉRT-ben. Jakab Adorján volt MIÉRT-alelnök az Európai Néppárt Ifjúsági Szervezetéhez (YEPP) csatlakozásról elmondta, egy korábban meglévő, de elhaló kapcsolat felélesztésében segített, így jutottak el addig, hogy végül tagok lehettek.

Szabó József volt MIÉRT-elnök az általa szorgalmazott közös önkormányzati ülésekről elmondta, cél volt, hogy ne sérüljön az, ami jól működik, de a fiatalok is érvényesülhessenek „Erdélyország széles területeiről”. Kovács M. Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke visszaemlékezett: a helyi ifjúság megalapítása is nehéz feladat volt, hiszen „Maros megye rendkívül nehéz megye”.

Merre tovább, ifjúság?

Bukur Tamás MAKOSZ-elnök úgy nyilatkozott, a maga generációjában is rebellisnek számított. Belső konfliktusai is vannak időnként, de elfogadja, hogy neki a diákok véleményét kell közvetítenie – hangzott el.

Antal Lóránt korábbi MIÉRT-elnök visszaemlékezett: cél volt a vezetése alatt, hogy mint „az RMDSZ ifjúsági szervezete” olyan fiatalokat készítsenek fel, akik átveszik a stafétát a szövetségben. Az első, MIÉRT-berkekből érkező parlamenti képviselő Apjok Norbert lett. Apjok úgy fogalmazott, „a parlament nem az, aminek tűnik”, ahol, ha fontos dolgok is dőlnek el, „de nem annyira nagy a távolság a területen illetve a parlamentben tevékenykedés között”.

Oltean Csongor MIÉRT-elnök szerint a szervezet legfontosabb feladata, hogy „haladjunk a korral, ragadjunk meg minden eszközt, hogy meg tudjuk szólítani a fiatalokat és dolgozzunk azon, hogy a román-magyar párbeszédet megerősítsük, javítsuk a fiatalok körében”. Kiemelte ugyanakkor a Politikai Iskolát mint fontos rendezvényt, a kolozsvári egyetemeken tanuló fiatalok hazacsábítását mint feladatot, ugyanakkor elmondta, „dolgozunk kell az utánpótláson, ezért is fontos a MAKOSZ-szal való partnerség”.