RMDSZ
2024. november 26. (kedd) -
Virág
napja Beszterce
1°C
1€
= 4.9768 lej
      
= 5.9563 lej
      
100HUF
= 1.2093 lej
      
1$
= 4.7319 lej
      

Isten hű szolgája befejezi magyarborzási küldetését

A festőien szép Mezőség peremén elhelyezkedő Magyarborzáson jártunk. A takarosan felújított református templom falain belül találkoztunk Isten hű szolgájával, aki közel 7 esztendős feketelaki és 28 esztendős magyarborzási szolgálat után, nyugállományba vonult. Ezen alkalommal beszélgettünk Lukács Dániel tiszteletes úrral, a maga és gyülekezete múltjáról és jelenéről.
 
Mi késztette arra, hogy lelkipásztori hivatást válassza és hogyan került Borzásra a tiszteletes úr?

Mérföldkő ez számomra, amikor ezen a napon visszatekintek egy hosszú út megtételére. Magyardécse szülöttje vagyok. Elemi iskoláim elvégzése után melyet szintén Décsén végeztem, kerültem Kolozsvárra, középiskolámat ott végeztem. Kiss János hajdani esperes közvetlen szomszédunk volt, nála szolgált édesanyám, akinek többször is említették, hogy engem teológiára kellene adni. Így is történt, az iskola befejeztével, sikeresen felvételiztem a református teológiára. Felsőfokú tanulmá-nyaim végeztével, a püspök úr 1982. október hava első napján kihelyezett Feketelakra. Cege környéke ez, ahol egy régi történet szerint az egykor ott szolgálatot teljesítő magyar katona így írt levelet édesanyának: „Anyám olyan helyen vagyunk, ahová van bé út, de onnan nincs kiút.” Egy esztendőre rá ismertem meg kedves feleségemet, aki akkor ott volt tanítónő. Közel 7 évig szolgáltam Feketelakon. 1987-es esztendő ünnep teljes alkalom volt számomra, ugyan is az akkori esperes felkérésére szolgálatot teljesítettem Borzáson, minekutána 1988-ban meghívást kaptam az itteni gyülekezettől. Hivatalos bejegyzésem 1988-as esztendő második fele. 1989 márciusában már a Magyar-borzási templomban áldottam az Urat.

Melyek voltak a kihívások, feladatok az itt töltött idő alatt?
Ha egy könyvet írnék a 28 itt töltött esztendőről, életemről, a közösség, gyülekezet életéről, családomról, akkor egy vastagabb, nyomatékosabb könyv kerekedne. Beleírnám az örömöt, az ünnepteljes alkalmakat, az együttléteket és szolgálatokat. De ugyan akkor belehelyezném a gondokat, fáradságokat, rombolásokat és persze az építéseket. Isten segedelmével sikerült a fészket, a lelkészi lakást módosítani, újjá építeni, majd pedig annál nagyobb szorgalommal, a majd hatszáz éves történelmi templomot új ruhába öltöztetni. Mindez persze nem sikerült volna a Jó Isten segedelme, és a borzási hívek áldozatos munkája és adományai, valamint a holland testvéreink anyagi segítsége nélkül. Mostanra elmondhatjuk, hogy szinte új templomban vagyunk. Úgy belülről, úgy kívülről megújult Isten háza. Továbbá újjá építettük a templom tőszomszédságában lévő haranglábat is, mely igen régi volt már, és a harangozások alkalmával már erősen remegett.  E mellett új és szebb kerítést is építettünk a templomtér és parókia köré.

Amikor Magyarborzásra került, hány lelkes volt a gyülekezet, illetve most hány lelkes?

Amikor ide kerültem nagy sereg református lakta a falut, ha nem tévedek több mint 400 embert számlálhattunk. Mára a gyülekezet létszáma 261-re zsugorodott. Sajnos fogyó félben van a Magyarborzási gyülekezet, úgy mint az erdélyi szórvány települések szinte mindegyike. Szolgálatom ideje alatt, 90 újszülöttet kereszteltem, konfirmációs bizonyságtételt tett 146 ifjú, 58 pár tett eskütételt és mivel mindennek rendelt ideje van 123 embert kísértünk ki a magyarborzási temetőbe.

Hogy látja a magyarborzási refor-mátus gyülekezet jövőjét, hogyan maradhat meg e gyülekezet e modern világban?
Egy változó világban élünk. Századunk egy nagyon modern világ. Sokszor megemlítettem a szószéken is és most is megteszem, hogy ez az új szuper modern világ, ha sokszor nem is vesszük észre, de veszedelmeket és félelmeket is magával hordoz. Isten segedelmével és kellő körültekintéssel azonban elkerülhetőek a modernkor veszélyei. Ehhez elsősorban az kell, hogy Istentől ne forduljunk el, összetartóak legyünk, családjainkat egységben megőrizzük, hitünket és nyelvünket kellőképpen ápoljuk és fejlesszük. Egy mustármagnyi hittel, hallva a harangoknak hívó szavát, eljárva Isten házába megmarad e gyülekezet, mert Isten oltalmazza és segíti azokat, akik ő benne hisznek.