Minden Magyar Gyermek Számít

  „Azon a nyelven tudunk a legjobban tanulni, amit először tanultunk meg: anyanyelvünkön!”- ezzel a mindent magába foglaló mottóval indítja útra immár másodjára az RMDSZ a Minden magyar gyermek számít országos beiskolázási tájékoztató kampányát.  A program célja, hogy tudtára adja minden magyar vagy vegyes családban elő szülőnek és fiatalnak, hogy milyen előnyökkel jár az, ha tanulmányaikat az óvodától az egyetemig anyanyelvükön végzik. A program Beszterce-Naszód megyére is kihat. Ámbár szórványban élünk, rendelkezünk magyar iskolákkal, azaz magyar nyelven való oktatással. Balázs Dénes, a kisebbségekért felelős szaktanfelügyelőtől megtudtuk, hogy megyénkben, a 2012-2013-as tanévben tizenegy magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő van – emellett a többi tantárgy elsajátításában is magyar nyelvű képzésben részesülnek -, harminckilenc magyar tanító és harminchárom óvónő. A tanárnők magyar nyelvű oktatásban részesítenek 562 diákot megyeszinten (V-XII osztály), a tanítónők 462 diákot megyeszinten (0-IV osztály) és az óvónők 457 gyermeket megyeszinten (kicsi csoporttól nagy csoportig).

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Beszterce-Naszód megyei szervezete teljes mértékben felkarolja a programot, ugyanis alakulása óta, a megyében élő magyarok érdekvédelmét és közképviseletét vállalta fel. Décsei Atilla, a megyei szervezet elnöke nyilatkozata szerint „a kampány által megszólítani és meggyőzni szeretnénk minden magyar szülőt, hogy elengedhetetlen feltétele a gyerekeink fejlődésének és nemzeti identitásuk kialakításának, hogy magyar nyelven végezzék tanulmányaikat. Szövetségünk fő célja is a kisebbségi jogok bővítése, minőségi oktatás minden szinten, a magyar nyelv minél tágabb körű használata, a kulturális autonómia intézményesítése és kultúránk, hagyományaink ápolása. Emiatt minél több támogatásban próbáljuk részesíteni őket, gondolok itt utaztatási támogatás, magyar bentlakás stb. A fiatalok kezében van a magyarok jövője, de ezt a jövőt még közösen formálhatjuk azáltal, hogy növeljük a magyar tagozaton tanulók számát. Ugyancsak a magyar nyelvű oktatásban részesülő diákok felkarolása céljából hoztuk létre 2010-ben az Iskolatáska programot, amely által alaptanszerekkel tele iskolatáskát kap minden első osztályos diák ajándékba.”

     A következőkben arról olvashatunk, hogy milyen előnyökkel bír, ha a gyermekeinket anyanyelven történő oktatásban részesítjük Besztercén.

A besztercei Andrei Muresanu Főgimnázium 2012-ben ünnepelte századik születésnapját. Jelenleg elemi és gimnazista szinten is működik magyar tagozat. Antal Attila, a főgimnázium aligazgatója, tíz pontban fejtette ki, hogy mire lehet büszke egy besztercei magyar tagozatos diák, amiről a továbbiakban bővebben olvashatnak:

1. Megadatik neki az a lehetőség, hogy tovább folytassa a szép hagyományú múltat és az egykoron Hunyadi János nevezetű iskola generációinak sorát, ha első, ötödik, vagy kilencedik osztálytól magyarul akar tanulni.
2. Ha szereti a természetet, a szabadságot, akkor részt vehet a gyakran szervezett kirándulásokon, ahol megismerkedhet főleg Erdély csodálatos tájaival, településeivel, sőt történelmével és hagyományaival is.
3. Ha szeret focizni, akkor tagja lehet a magyar tagozat csapatának, amely sorozatban harmadszor szerezte meg az országos második díjat.
4. Ha színészetkedvelő, bekapcsolódhat az iskola magyar szakos tanárnői által felkarolt színjátszó csoportba.
5. Az énekelni vágyók tagjai lehetnek az iskola magyar együttesének, akik számos alkalommal lépnek fel különböző rendezvényeken, sőt különböző Tv-műsorokban is szerepeltek.
6. Ha tehetséges szervező, akkor tagja vagy irányítója lehet a Besztercei Magyar Diák Tanácsnak (BMDT), akik párhuzamosan vagy együtt a tanárokkal különböző rendezvényeket szerveznek.
7. Az íródeákok, riporterek, fényképeszet kedvelők, kipróbálhatják tudásukat a SuliPressz szerkesztőjeként vagy közreműködőjeként, sőt grafikákkal, karikatúrákkal is bővíthetik annak tartalmát.
8. A táncszeretőknek alkalmuk van fejleszteni képességeiket, ugyanis néptánc- vagy moderntánc oktatásban részesülhetnek. A lányok pedig az iskola Cheers nevű mazsorett csoportjában is vállalhatnak szerepet. Mindkét táncstílus sok versenyen, fellépésen is megnyilvánul, ahol új barátságokat is köthetnek.
9. A reáltantárgyak erősei továbbtanulhatnak a természettudományok szakon, ahol bőséges információt szerezhetnek biológiából, fizikából, matematikából, kémiából és informatikából, emellett persze ízelítőt kapnak más tantárgyakból is – mindezek mellet számos megyei vagy országos szintű tantárgyversenyeken is részt vehet.
10. Aki kilencedik osztálytól a társadalomtudományokat választja, akkor bővebben tanulmányozhatja a történelmet, földrajzot, filozófiát, logikát, emellett pedig az idegen nyelvekben is jártasabb lesz, valamint az anyanyelvét is bővítheti, és nemzetközi szinten díjat is nyerhet. Mindezek mellett motiváló, hogy a magyar tagozatos tanárok nem csupán a diákok oktatói akarnak lenni, hanem barátai és tanácsadói is egyaránt.

Mindezek mellett feltevődik a kérdés, hogy az Andrei Muresanu Főgimnáziumban tanulni akaró gyermekek, akik a megye különböző településeiről érkeztek, hol fognak megszállni a tanév ideje alatt? 2009-es tanévvel kezdődően erre a problémára is találtak megoldást. András Péter, református lelkipásztor elmondta, hogy a besztercei Református Egyházközség felvállalta, hogy a Gyülekezeti Központban szállás és étkezési lehetőséget biztosítsanak a Beszterce-Naszód megyei szórványban élő negyvenkét magyar gyermeknek, akik középiskolai szinten, magyar anyanyelvű oktatásban részesülnek.

A pedagógusok-felügyelők odafigyelnek a Szórványkollégiumi közösség magyarság-tudatának illetve a magyar kultúra fejlesztésére és ápolására. Továbbá a lelkipásztor felhívja a figyelmet nem csupán a benti tevékenységekre, hanem a városi magyar közösség kulturális rendezvényeire is.  „Kollégiumunkat meleg otthonná szeretnénk alakítani, ahol minden diák jól, biztonságban, felügyelet alatt, magyar közösségben tudjon fejlődni. Ezért a pedagógus-felügyelők szülőpótlók is.” – nyilatkozta a besztercei református lelkipásztor. Fontos, hogy a gyermekek szocializáljanak, társaságban legyenek, érezzék azt, hogy a szülői házból eljőve valahova tartoznak. A magyar bentlakásban a diákok együtt étkeznek, tanulnak, különböző tevékenységeken együtt vannak. Megtanulják mindazon viselkedési- és illemszabályokat is, amelyek fontosak számukra a mindennapi életben és a következő generáció számára való áthagyományozásra. Ugyanakkor olyan környezetben lakhatnak, ahol zavartalanul használhatják anyanyelvüket is.

„Olyan az iskola, amilyenek mi vagyunk, nem lehet más, mint a közösség, amelyet szolgál”- az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar szakos tanárnői Németh László szavait tekintik az iskola tantestületének és diákjainak az együvé tartozás üzenetének. „Annak, ami iskolánkban történik, főszereplője a diák. Számunkra minden magyar gyermek fontos, igyekszünk kellemes, barátságos feltételeket teremteni nekik. Nagy előny az, hogy mivel viszonylag kevesen vannak egy-egy osztályban, lehetőség adódik a differenciált oktatásra, mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gyengébbeket felzárkóztassuk, a tehetségesek pedig fölkészüljenek az értelmiségi szereppel járó kihívások legyőzésére”- nyilatkozta Sztankovszky Enikő-Zsuzsa és Poenar-Rus Éva, az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanárnői. Ugyancsak tőlük tudtuk meg, hogy idén, február 16-án, az iskola házigazdája volt a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny megyei szakaszának. A jelentkezők nagy száma azt bizonyítja, hogy az irodalom és szép szó iránti szeretet nem közömbös megyénk tanulói számára.

Álljon itt azoknak a diáknak a névsora, akik megyénket képviselni fogják az országos döntőn: Csibi Vivien (VI. osztály, Magyardécse), Uhelszki Krisztina (VI. osztály, Beszterce), Salánki Timea (VIII. osztály, Vice), Lapohos Réka (VIII. osztály, Bethlen), Szekeres Ilma (X. osztály, Beszterce), Füstös Raymond (XII. osztály, Beszterce). „Köszönjük nekik, hogy a tanulás mellett vállalták a pluszmunkát, sőt a megmérettetést is!”– hangoztatta az iskola igazgatósága és tanári gárdája.

„Tanulni kell magyarul!” – Kosztolányi Dezső gondolatai igazak, aktuálisak és korszerűek, egyben megmutatják a mai pedagógusok feladatait is. A gyermek az anyanyelv tanulásával válik igazán emberré, mert a beszéd a legfontosabb önkifejezési eszköz. Lakatos Ildikó óvónő szerint „nagyon fontos megtanítani a gyermeket anyanyelvén gondolkodni, hisz a legértékesebb dolog, hogy ki tudja fejezni érzelmeit saját nyelvén. Ugyanakkor a gyermeknek meg kell ismernie saját kultúráját és saját identitását. Merítsen annak gazdagságából, itt gondolok a népdalokra, gyermekjátékokra, mondókákra. A ránk maradt örökséget, az anyanyelv drága kincseit tovább kell adnunk az utánunk jövő nemzedékeknek.”

A gyermeket már óvodás korától kell oktatni, formálni, mindezt anyanyelvén és a számára a lehető legkönnyebb módon, játszva. A játék számára alapvető tevékenység, mert az a valóságot tükrözi. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. „Az anyanyelvi nevelésnek nincs szigorúan körülhatárolt témaköre, mindenütt jelen van. Nem korlátozhatjuk csak a kötelező foglalkozásokra, át kell hatnia az egész óvodai életet,mert eszköze és közvetítője minden nevelési és oktatási tevékenységnek. Az anyanyelvi nevelés legfontosabb területe és módszerei: a mesélés, verselés, beszélgetés, képolvasás, bábozás, dramatizálás és a didaktikai, anyanyelvi játékok. A román nyelv, mivel hazánk hivatalos nyelve, már óvodás korban tervszerűen foglalkozunk megismertetésével. Emiatt nem áll fenn az a tévhit, miszerint azért adjuk gyerekeinket román óvodába, hogy hamarabb elsajátítsák a nyelvet, hogy a későbbiekben könnyebben érvényesüljenek.” – részletezte a hatos számú napközi óvónője.        

Az alapos oktatás mellett, a tanárok különböző előnyökben is próbálják részesíteni a gyerekeket. 2013-as év januárjában Bucur Katalin, kémia szakos tanárnő kezdeményezésére létrejött a DATURA nevezető egyesület. Az alakuló ülésen részt vettek az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatán tanító pedagógusok és a szülői bizottságok képviselői. Az egyesület székhelye a Nicolae Titulescu utca, 46-os száma alatt levő Magyar Házban van, és tagjai lehetnek szülők vagy olyan személyek, akiket ugyanazon cél vezérel: a főgimnázium magyar tagozatának támogatása.

„Az egyesület neve virágnév, amelynek szimbolikus jelentése van. A datura virágnak beérett magjai szétszóródnak a szélrózsa minden irányába, ahogy diákjaink is szétszóródnak a nagyvilágba. A virágot népies nyelven még trombitavirágnak is nevezik, ami hűen tükrözi az egyesület célját, éspedig kikürtöli széles e nagyvilágban a besztercei Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatának égető problémáit, amelyeket külső segítséggel orvosolni lehet.” – nyilatkozta az egyesület alapító tagja, Bucur Katalin.

A diákoknak lehetőségük adatik válogatni a sokszínű iskolán kívüli tevékenységek között is. A besztercei MADISZ olyan szövetség, amely elsősorban olyan fiatalokra támaszkodik, akik fontosnak tartják a közéleti szerepvállalást és a közösségért való tevékenykedést. Tagja lehet minden olyan magyar, 18 és 35 év közötti fiatal, aki arra törekszik, hogy minél jobban, hatékonyabban tegyen eleget azoknak az igényeknek, amelyek a magyar közösségi életet színesebbé és tartalmasabbá tehetik. „A szövetség fő célja a csapatmunka, illetve a magyar ifjúságban rejlő erő és tűz felélesztése. Minél több rendezvény, ismerkedési lehetőség, buli, sportvetélkedő által szólítjuk meg a megye különböző részein élő fiatalokat, ezáltal közel hozzuk őket a szervezethez és így egymáshoz. A fiataloknak is meg kell érteniük, hogy valójában fontos magyarnak maradni és magyarul érezni és ki kell tartani emellett, akármilyen nehéz is. A besztercei MADISZ bekapcsolódott mind a megyei, mind az országos civil szférába, jó kapcsolatokat ápolunk az RMDSZ megyei és helyi szervezeteivel, amelyekkel legtöbbször partnerségi viszonyban állunk a programok lebonyolításában.” – állította Ferenczi László, a besztercei Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség elnöke.

A besztercei Magyar Házban heti rendszerességgel néptánc oktatás folyik, ahol autentikus népi táncokat tanítanak. A Vadrózsa néptánccsoportot Szilágyi Ilona indította be, az RMDSZ segítségével. „Itt minden korosztályú gyerek megtalálja a helyét. Ez a tevékenység remek alkalom arra, hogy a gyerekek megismerjék és elsajátítsák népi kultúrájukat és hagyományaikat, ami hozzájárul identitásuk erősítéséhez és egyéniségük kibontakozásához, fejlesztéséhez. Lehetőséget kell biztosítani a fiataloknak magyar népdalokat és néptáncot tanulni, mert bennük van a jövő, ők fogják tovább vinni ezt az örökséget.”- véleményezte a Szilágy Ilona, 

A táncoktatást szakképzett kolozsvári oktatók végzik, Both József és Zsuzsa, akik a tánc, a népdalok és a népi játékok által nagyon kellemes hangulatot varázsolnak a terembe minden alkalommal. Jelenleg több csoport működik, az óvodásoktól a már „veteránokká” alakultak csoportjáig.

A néptánc mellett, más típusú táncoktatásban is részesülnek a fiatalok. Szalagavató bálokat Magyarországon több éve rendszeresen szerveznek, de három iskolai generáció óta, Bucur Katalin tanárnő kezdeményezésével hagyománnyá vált a főgimnáziumban is. Év végén, a XII. osztályos tanulók társasági táncokat mutatnak be tanáraiknak, szülőknek, meghívottaknak. A koreográfiával Antal Annamária testnevelés- és táncoktató foglalkozik. „Úgy érzem minden évben nagyobb és nagyobb sikere van a rendezvénynek. András Péter református lelkipásztornak köszönhetően, ez évig a Gyülekezeti Központban tartottuk a bálokat, idén viszont a besztercei Sportcsarnokban. A lépések a táncpróbákon születnek, a kiválasztott zeneszámtól függ minden és attól, hogy mennyire tehetségesek a gyerekek. Sok türelem kell hozzá, főleg a diákok részéről. Egyáltalán nem könnyű egy ilyen jellegű koreográfiát összeállítani, de a diákok lelkesedése, pozitív hozzáállása sokat segít.” – jelentette ki a Megyei Sport és Ifjúsági Hatóság ügyvezető igazgatóhelyettese, Antal Annamária, aki emellett más típusú táncokat is tanít magyar gyerekeknek, mint a zumba.

Mindezek mellett a szervezésben tehetséges diákok tagjai lehetnek a Besztercei Magyar Diáktanácsnak (BMDT) is, amely az Andrei Muresanu Főgimnázium keretén belül működik. Jelenleg tizenöt tagból áll, akik jól meghatározott feladatkörrel rendelkeznek és egy elnökből, aki irányítja a szervezetet. Havonta szerveznek különböző jellegű rendezvényeket, Hóvirágtúra, Focikupa, Teadélután, Farsangi Bál, Tombolák stb., ahol a legkisebbektől a legnagyobbakig bárki részt vehet.

Gönczel Renáta, a BMDT elnöke, nyilatkozata szerint „habár kevesen vagyunk, és nehéz feladatok hárulnak ránk, szívesen és lelkesen végezzük a munkát, és igyekszünk minden elvárásnak megfelelni. Befogadunk csapatunkba bárkit, aki teljes komolysággal hajlandó elvégezni a rábízott feladatot. E körbe bekapcsolódva új barátokat lehet szerezni és tapasztalatot nyerni különböző rendezvények megszervezésében.”

Ha a szervezés nem erőssége valamely diáknak, akkor nyugodtan tapasztalatot szerezhet a fogalmazás, szerkesztés, fényképezés, rajzolás terén. A Sulipressz folyóirat a besztercei magyar diákok számára egy kapcsolatteremtő elem, mivel közreműködnek a IX.-XII. osztályos diákok, az V.-VIII. osztályos diákok, sőt még a 0.-IV. osztályosokat is figyelembe veszi. A havonta megjelenő iskolai újság tartalmaz interjúkat, horrorszkópot, zenéről, sportról, a hónap diákjáról szóló cikket és olvasási ajánlót. „Főképpen, az újság keretén belül, a hónap jellegzetes szimbóluma kerül előtérbe, mint például decemberben a Mikulás és a karácsony, februárban a farsang. A szerkesztők jelenleg végzős diákok, ezért friss tagok figyelmét próbáljuk felhívni, akárkit, aki fantáziával, munkaerővel és felelősségérzettel rendelkezik, szívesen befogadjuk a stábba. Decemberben új ötlet vált valósággá, ugyebár sorshúzást szerveztünk a gimiseknek, akik megvásárolták a Sulipresszt. A gondolat buzgó szívvel volt fogadva, a nyeremények édességből, karácsonyi díszekből és paszmuszokból állt.” – részletezte Pop Rebeka-Annamária, a SuliPressz főszerkesztője.

„A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. 
A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe; hazát a bátorsággal irányzott életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes erő és hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.” (Tamási Áron