„Kapjuk meg a közös utat!” – Máté András parlamenti képviselővel a megyénkben

 A 2012-ben lezajlott parlamenti választások után az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének sikerült felvenni a kapcsolatot Máté András parlamenti képviselővel, aki felvállalta a megye képviseletét. Március 3-án, elkezdődtek a képviselő fogadóórái, azaz lehetőség adódik a Beszterce-Naszód megyei magyaroknak, hogy elmondhassák problémáikat, hogy ezekre megoldást is kapjanak. Vasárnap, Máté András, együtt az Beszterce-Naszód megyei elnökkel, Décsei Atillával és csapatával, megyénk két települését látogatta meg, Bethlent és Magyardécsét.

A bethleni fogadóóra a délelőtti Istentisztelet után vette kezdetét. Jelen volt, a helyi RMDSZ elnök, Máthé István, a kisebbségekért felelős szaktanfelügyelő, Balázs Dénes, Bethlen református lelkipásztora, Szakács János, a Bethlen Egyesület elnöke, Borsos K. László, a bethleni református prezsbiteri kar és helybeliek. A helyi RMDSZ elnök, Máthé István köszöntő beszéde után, a megyei RMDSZ elnök, Décsei Atilla is szólt a jelenlévőkhöz, „a helyhatósági, valamint a parlamenti választásokon szerzett szavazatok, amint azt már többször említettük, nem vesztek el, főleg a parlamenti választásokon, a Beszterce-Naszód megyei magyarok szavazatai valahol egy mandátumban megtalálhatóak. Ennek köszönhető a képviselő úr jelenléte is megyében, aki többször is el fog látogatni közénk, és együtt megoldásokat fogunk találni különböző problémákra. Köszönet mindenkinek azokért a szavazatokért, amelyekkel érdekvédelmi szervezetünket támogatták, mert én is azon elv mellett vagyok, hogy csak közösen tudunk lépni előre és tenni a magyarság ügyében.”

Ezt követően Máté András parlamenti képviselő is kihangsúlyozta, hogy „fontos az, hogy kialakuljon egy együttműködés. A megyében ez az első megálló, Önöknél. Az az elképzelés, ha vannak problémák, és ha tudok rajtuk segíteni, akkor próbáljuk őket együtt orvosolni. Ebben az évben két dologról kell, döntsön Bukarest, az egyik az alkotmánymódosítás, a másik a régiók kirajzolása. Ezek olyan dolgok, amelyekbe ha nem vagyunk ott és nem szólunk bele, nagyon rosszul alakulhatnak, gondolok itt a kisebbségi jogokra, de nem utolsó sorban a gazdasági fejlődésre. Remélem, úgy fogjuk tudni módosítani ezeket a döntéseket, hogy ebből ne jöjjünk ki veszteseknek, mert nem mindegy, hogy milyen Alkotmányunk lesz és az sem mindegy, hogyan alakítják ki a régiókat, vagy nagyon szórványrégiókba kerülünk, vagy valahogy a nyelvjog terén nem veszítünk, hanem előrelépünk.”

A fogadóóra leforgása alatt a jelenlévők úgy politikai, mint jogi kérdésekkel fordultak a képviselőhöz, ugyanis tizenhét éve jogi téren tevékenykedik, mint ügyvéd. Olyan problémák hangzottak el, mint a gyergyóalfalui eset, amikor az ügyészet vizsgálatot indított azok ellen, akik Wass Albert felolvasóestet tartottak, a nagybányai Új Kiáltó Szó helyzete, vegyes házasságok, a gyereket anyanyelven történő oktatásban kell részesíteni, Bethlen Gróf négy kastélyának a helyzete, magyar intézmény létesítése óvódától tizenkettedik osztályig, a bethleni Törvényszék épületének visszaszolgáltatása az egyháznak, pályázatok olyan rendezvények megvalósítására, amely által a fiatalokat is be lehet vonni, kisebbségi történelem értelmezése, hosszú és rövid távú célok megfogalmazása.

A kérdésekre válaszok is érkeztek, többek között a képviselő kijelentette, hogy „attól leszünk erősek, ha nem félünk, hanem továbblépünk és megmutatjuk, hogy úgyis elérjük azt, amit mi akarunk. Ilyenkor mindig eszembe jut Moldva Györgynek az írása, amelyik azt mondja, hogy képzeljük el, hogy beesünk egy nagy verembe, és egyedül vagyunk egy medvével. Lent vagyok a mélyben, semmilyen lehetőség nincs, hogy kimászhassak, ott kell üljek a medvével. Két megoldás van: nekimegyek és legyőzöm a medvét, vagy leülök vele egy asztalhoz és megpróbálok megegyezni vele, hogy ebbe a verembe ketten kell megéljünk, próbáljuk megkapni a közös utat. Mindig a második variáns mellett döntök én is. Próbáljunk leülni és kapjuk meg a közös utat, mert a medve a románságot szimbolizálja és biztos legyőz, hisz többségben vannak, és a demokrácia is szavazatokról szól. De harcolni lehet és kell, ha megvannak az eszközök, de mikor szavazásról van szó nem boríthatjuk fel az egész jogrendszert, mert a többség az dönt. Ezért kell, hogy mindig erősebbek legyünk és egy kicsit okosabban lépjünk, hogy már előre az utat kitapossuk, ha valamit el akarunk érni.”

Többször is elhangzott a vegyes házasság esete, amely egy gyakori téma napjainkban. A megyében az RMDSZ több rendezvény által megszólítja őket. Ilyen a Babaklubb, ahol a fiatal magyar, vagy vegyes házasságban élő anyukák eljárnak, beszélgetnek, vagy az ingyenes magyar oktatás, ahol lehetőség adatik a magyar nyelv elemi szinten való elsajátítása. „Az lenne az ideális, ha minden vegyes házasságból származó gyerek megtanulná a magyar nyelvet is, mert minél több nyelvet tudnak, annál jobban boldogulnak az életben.” – nyilatkozta a képviselő.

Délután kezdetét vette a második fogadóóra Magyardécsében, amely közel egy órát tartott. Jelen volt a helyi RMDSZ elnök, Füstös Elemér, az MKT elnök, Fehér Gábor, Magyardécse református lelkipásztora Fekete János, a magyardécsei RMDSZ tanácsosok és helybeliek. A tiszteletes úr köszöntőbeszéde után elkezdődött a nyílt beszélgetés. Elhangzottak olyan kérdések, amelyek az alkotmány első pontjával foglalkoznak, kormányon lesz-e az RMDSZ, az erdélyi magyarság helyzete, miszerint más kultúrájú, felfogású néppel élünk együtt, és meg kell akadályozni azt a pesszimizmust, hogy inkább egy másik pártot támogatunk, támogatás, bátorítás, a magyarság védelme, pályázatok, ivóvíz problémája, minél több információhoz való jutás, földadó, az Európai Unió hatásai. A jelenlévők kitértek arra, hogy a fogadóórák, egy parlamenti képviselő jelenléte nagyon jó alkalom arra, hogy a helyi problémákra könnyebben találjanak megoldást.

Máté András először részletezte a jelenlegi helyzetet a parlamentbe, illetve a képviselők és szenátorok tevékenységi leosztását, majd taglalta, hogy „nemcsak választásokkor fogok eljönni Önökhöz, hanem előtte, és utána is, amennyiben az időm is megengedi. A múlt mandátumban 331-ből voltunk 22-en, most a 412-es képviselőházból vagyunk 18-an, és ha nem lett volna széthúzás, akkor most nem 18-an lettünk volna, hanem megmaradtunk volna 22-en. Nem attól függ minden, hogy hány mandátumod van Bukarestbe, hanem attól, hogy valójában mit akarsz tenni és mit nem.”  

Ami az Alkotmány első pontját illeti, két variánsban gondolkodnak, vagy megpróbálják törölni a nemzetállam fogalmat vagy elfogadják azt, hogy a kisebbség az államalkotó tényező. Ez azért fontos, mert egy lépés a kollektív jogok felé.  Külső nyomás se Strasbourgból se Brüsszelből nem fog jönni, mert mindegyik államnak a belügye az, hogyan módosítja az Alkotmányát. A lakoság egy része úgy véli, hogy nincsen semmi előnye a romániai magyarságnak, ha az RMDSZ kormányon van, ellenben még van egy rész, amelyik azt tartja, hogy ott kell lenni, mert akkor van esély segíteni a közösségen, hangzott el a fogadóóra alatt. Ezzel a második résszel ért egyet Máté András parlamenti képviselő is, aki szerint „ott kell legyünk a kormányon, mert akkor belelátunk egy-két dologba, tudjuk, hogy mi következik, esetleg azokat a lépéseket, amelyek nem javunkra vannak, meg tudjuk állítani, és ami javunkra szolgál, azt tudjuk irányítani.”

Mivel érkezett egy olyan kérdés a magyardécseiek részéről, amely a régiók felosztását illeti, a képviselő részletezte, hogy milyen típusokat elemeznek. „Két féle régióról beszélünk, az egyik a statisztikai régiók, amik az Európai Uniós normákba vannak benne és nincsen adminisztratív kompetencia, tehát nem úgy működik, mint egy polgármesteri hivatal, nincsen tanácsa és nem szavaznak. Ezekkel egyet értünk, sőt már régóta van törvénytervezetünk is, hogyan legyen. Amit az USL akar, létrehozni olyan régiókat, mint ahogy vannak a landok Németországban vagy, ahogy fel van osztva Lengyelország, ezeknek az egységeknek akar adni adminisztratív kompetenciát, ami azt jelenti, hogy lesz egy tanácsa, de még nem lehet tudni pontosan, hogyan válasszák meg ezt, illetve ennek vezetőjét, sőt emiatt még diplomáciai vitába is keveredtek Franciaországgal. Ők ezt akarják, hogy adminisztratív jogokkal rendelkező régió legyen. Ezért kell odafigyelnünk, mert nem mindegy hova csatolnak.” – fejtette ki Máté András.

A Beszterce-Naszód megyei szervezet, a Beszterce-Naszód megyei magyarság nevében, köszönet jár Máté András parlamenti képviselőnek, hogy felvállalta megyénk képviseletét is. A fogadóórák folytonos jellegűek, és a megye minden magyarlakta településén megszervezendőek.