Farsangi menet Tacson

Három év kihagyás után, újra megrendezésre került a farsangi télűző mulatság. A farsang olyan tradíció, amelyben régi időkben a település lakosai a telet egy vidám ünnepléssel, jelmezbe öltözéssel és bállal űzték el, a tavaszt köszöntve.

A télűző mulatság Tacs településen várta ezúttal az érdeklődőket, akik számára bemutatásra került a népi kultúra, a faluközösség szokásai és a farsanghoz kötődő népi játékok. Menet közben a hagyományos csörögefánkkal, de tréfálkozva káposztalével is kedveskedtek a jelenlévőknek.

A menet a hagyományos lakodalmas farsangi felvonulással indult új és modern elemekkel gazdagítva az eseményt melyet élő zene és muzsikusok kísértek. Az útvonal mentén a lakosok ablakokból, kapukból integetettek, sokan csatlakozva is a menethez, ahol különböző jelmezekbe öltözve, hangos mulatságba kezdtek elűzve a hideg évszakot.

A sort a romafiú vezette a szalmabábús talicskával, őt követve a vőfély, a koszorúslány, a plébános, bíró úr, az élettel teli menyasszony: Lusta Marcsa és vőlegénye: Forró Gyula, násznagy úr, násznagy asszony, após, anyós, kormosék, orvos bácsi, öregasszony, özvegyasszony, özvegyasszony szeretője, roma lányok humoros lakodalmi jeleneteket adva elő. Mivel a magyar lakodalomból nem hiányozhat a csárdás ritmusa sem, a jelenlévő néptánccsoportok, akik Tekéből, Szentmátéból, Décséből és Besztercéről érkeztek, sorra az utcán is táncra perdültek. A felvonulás Forró Gyula és Lusta Marcsa, ezennel Forró Marcsa egybekelésével és a bábú égetésével ért véget.

Az esemény szervezői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minőségi és változatos programokat kínáljanak az érdeklődőknek, hogy mindenki megtalálja a számára legérdekesebb tevékenységet. A farsangi menet végén a kultúrotthon zsúfolásig megtelt, ahol Bözsi néni visszatért és bemutatta Bojszit, a férjét is. A jelenlévők egy izgalmas házaséleti humoreszk tanúi lehettek. Az amatőr színjátszók remekül alakították a váratlan fordulatokon átmenő szereplőket.

 Nevettető momentum után színpadra hívták Szilágyi Ilonát, a helyi RMDSZ elnökét és tanácsosát, hogy köszöntse az egybegyülteket. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Décse Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnőke, a megyei alprefektus is, aki kitért a közelgő választásokra és ezeknek fontosságára.

Az ünnepi beszédek után folytatódott a jókedv és mulatság a helyi hagyományőrző néptánccsoportoknak köszönhetően. Farsangi kulturális műsor alatt színpadra léptek a helyi hagyományőrző néptánccsoportok: Besztercei Vadrózsa, Magyardécsei Cseresznyevirág, Szentmátéi Kéknefelejcs, valamint a Tekei Tulipán néptánccsoport.

Az előadás végén Nagy Győző születésnapját is megünnepelték, aki a Besztercei Vadrózsa, Szentmátéi Kéknefelejcs, és Tekei Tulipán néptánccsoportok egyik kiemelkedő oktatója. Gazdag tapasztalatával és lelkesedésével sokat segített a tánccsoportok fejlődésében. A felköszöntés után a hagyományos Farsangi Bál sem maradhatott el, ahol a talpalávalót a Harmony Bandd biztosította.

Tacson a farsangi lakodalmas menet emlékezetes élményt nyújtott mindenki számára. A mókás hangulata betöltötte az egész falut. Az eseménynek célja, hogy a helyi és környező települések lakosai közelebb kerüljenek egymáshoz, együtt ünnepelni és közös élményeket megosztani, visszaidézve a farsangi hagyományokat az évszázadokon át tartó lakodalmi ünnepségen keresztül.

Az esemény szervezői a Besztercei MADISZ, RMDSZ Tacs, RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. A rendezvény nem jöhetett volna létre Beszterce-Naszód Megyei Kultúrközpont, Communitas Alapítvány támogatása nélkül. Köszönet jár Nt. Székely Szabolcs tacsi református lelkipásztornak, Szilágyi Ilonának, a helyi RMDSZ elnök és tanácsosnak, a helyi lakosoknak, az amatőr színjátszó csapatnak és felkészítőjének: Zoltán-Sípos Tímeának, akik nélkül ez az esemény nem valósulhatott volna meg.