Örökségünk – életünk

Bibliánk szerint is az életünk 70, legfeljebb 80 év, amit fáradságos munkával töltünk. Rövid az idő a bölcsőtől a sírig. De mivel is töltjük ki ezt az időt? Hogyan tudunk elszámolni ezzel az élettel? Meghatározó állomásai vannak létünknek: “a bölcső”, a család amibe beleszülettünk, közvetlen környezetünk ami jellemünket formálja, az iskola nevelői, tanárai, aki életünk irányát mutathatják meg, közösségünk ahová tartozunk: lakó-, osztályközösségünk, családunk. Később a munkahelyünk, alapított családunk, új lakóhelyünk rányomják bélyegüket életünkre. Mind – mind  hatással vannak döntéseinkre, cselekvéseinkre. De tudunk-e eközben fejlődni? Tudatosul-e az egyénben az, hogy nem hiábavaló az élete, céllal vagyunk itt egymásnak? Vagy csak megpróbál egy – egy életszakaszt “túlélni”, ne mondjam vegetálni. A legképlékenyebbek, alakíthatóak gyermekkorban vagyunk. Ezért nem mindegy kinek a kezére bíznak bennünket, kik azok akik “csiszolnak” bennünket. Itt a végeken, Besztercén, magyarságunk csillogó gyémántkő, amit nem mindenki vél felfedezni. De mi tudjuk, hogy édes anyanyelvűnknek nincs párja, népünk hagyományait ápolnunk kell. Ezért is “fogunkat összeszorítva” tesszünk dolgunkat. Mit is? Életet adtunk, egy elődeink által megálmodott intézménynek, ahova kis sereget tudunk összegyűjteni, hogy közösségben éljék hétköznapjaikat szeretetben, békességben, nyugalomban. Ez az intézmény a Besztercei Kollégium, amely otthont, nyitott szíveket, kényelmet, jóízű magyaros ételeket biztosít mindazoknak, akik igénybe veszik az épületet. A Beszterce Naszód megye magyarságának mindig Beszterce városa adta a továbbtanulás lehetőségét, ezért mindig is megnehezítették a létezést, de olyan éveket élünk, amikor szabadon dönthetünk arról, hogy merre tovább. Középiskolánk magyar tagozata élni akar, ezért is fogadja tart karokkal a  megye falvainak gyerekeit. A bentlakás, mely a Hajnal utca 7. szám alatt működik egész tanévben, jó minőségű életteret biztosít ezeknek a diákoknak. Értük dolgozik két szakácsnő, 2 pedagógus, 2 lelkész, presbiterek tanárok, akik önkéntes munkát is felvállalnak e nemes cél érdekében. Egy közösség akkor működik, ha mindenki ki veszi részét a munkából és mindenki tudja a dolgát. 2009- szeptemberétől működik a bentlakás, de a tanárok, a szülők és a Bethlen Alapítvány, segítsége nélkül nem lenne életképes. Külön megköszönjük az anyagi támogatását a Bethlen Alapítványnak, azért mert lehetővé tette az otthon teremtést. Tudjuk, hogy egy otthonban, akkor érzi jól magát bárki is, ha nem fázik, nem éhezik, nyugalma van és nem bántják. A világ elvárásaival szemben próbálunk egészséges életpéldát élni eléjük, keresztény értékrendet hordozva. Tudjuk azt amit Isten mondott :”Rám figyeljetek, a föld legvégéről is, és megszabadultók, mert én vagyok az Isten nincs más.” Ézsaiás 45,22.  

Beszterce, 2018 . február hava