A marosvécsi Kemény-kastély őrei

 A hatodik alkalommal rendezett Örökségünk őrei versenyt ebben a tanévben Maros megyében is meghirdették. Fiatalos lendülettel nevezett be a Kemény-kastély őrei nevű csapat is, mely a marosvécsi várkastélyt „fogadta örökbe”.  

A 15 fős csapat tevékenyen működik abban, hogy megismerje és megismertesse ennek a műemléknek a legfontosabb tudnivalóit, a legérdekesebb titkait. Ennek érdekében egy Facebook oldalt indítottak, amelyen keresztül népszerűsítik munkájukat. A legkisebbeknek mese formájában mutatták be a személyiségeket és a kastélyhoz fűződő tevékenységeket, mint palotás táncoktatás, medvevadászat, címerfestés, legyezőkészítés és Kemény KŐ-festés. A nagyobbak dokumentumokat olvastak, képeket készítettek, melyeket kiállítás formályában terjesztettek a nézők elé. A nagyvilággal is megismertetni és megszerettetni a műemléket! – ezt tűzték ki célul, ezért számos nyelvre lefordíttatták a legfontosabb tudnivalókat, mint román, angol, francia, német, spanyol, görög, albán, török, kínai és koreai. A téli vakációban egy tábor keretén belül építették a csapatszellemet. Villámcsődület keretén belül néptánc-örökségünket ápolták. Régi pénzérme-kiállítást szerveztek és farsangi fánkot készítettek báró Bornemissza Elemérné és Kemény Auguszta-módra.

Amit a kastélyról tudni kell az, hogy első elődje a várkertben állt. A második erősséget feltehetően a római kövekből ugyanazon a helyszínen létesítették királyi parancsra, valamikor a 13. század első harmadában. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241 – 42-es tatárjárás viharai rombolták le. 1319-ben már az ebből a nemzetségből leszármazó Losonczi család mondhatta magáénak az újonnan épített várat. Ez vált Marosvécs harmadik erődítményévé, ami napjainkban is látható erősen átalakított formában. 1467-ben Hunyadi Mátyás büntetésül elkobozta és a nádasi Ondor famíliának juttatta. 1507-ben a nógrádi Szobi Mihály került földesurának. EzutánWerbőczy István tulajdonába került. Azóta is tartja magát az a hagyomány, hogy Werbőczy itt írta meg az évszázadokon át nemesi alapjog gyűjteménynek számító Hármaskönyvet. A jogtudós később kénytelen zálogba adni Vécset Kendy Ferencnek.  A Kamarára szálló birtokot rövidesen Hagymási Kristóf, majd halála után Báthory Zsigmond fejedelem mondhatta a magáénak. Ez utóbbi nagybátyjának, kismarjai Bocskai István főnemesnek adta át. Az 1610-es években már iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokát képezte, majd I. Rákóczi György csatolta birtokaihoz. A fejedelmi trónra 1648-ban lépő II. Rákóczi György aztán kedvelt udvari hívének, a jeles hadvezér Kemény Jánosnak adományozta oda az öt faluból álló birtokot. Az elkövetkező évszázadokban végig a Kemény família mondhatta a magáénak, de természetesen itt is dúltak az Erdélyi fejedelemség virágzását derékba törő 17. század végi csatározások. Kemény János seregvezérként részt vett a balsikerű lengyelországi hadjáratban, ahol ő is tatár fogságba esett. János úr hazatért vécsi birtokára, majd innen indult el a szászrégeni országgyűlésre, ahol az összegyűlt nemesi rendek fejedelemmé választották. Az 1662. januári vesztes csatában azonban életét vesztette, az ellenséges csapatok vécsi birtokát is feldúlták, kifosztották Ugyanez történt a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc idején, az éppen erre vonuló katonai egységek könnyű prédájává vált az épület. Korabeli forrás szerint félig romossá vált a dúlások miatt, de a visszatérő birtokos család újjáépítette.

Az államosítás miatt a Kemény család elvesztette a birtokot és csak a rendszerváltás után kapta vissza a várkastélyt.

„Véleményem szerint, ez a verseny egy fantasztikus alkalom arra, hogy jobban megismerjük nemzeti értékeinket, történelmünket, kultúránkat és hogy másokkal is megismertessük ezt. Továbbá a csoporttársak között nagyon szoros kapcsolatok alakulnak ki, nagyszerű élményekkel és kellemes emlékekkel gazdagodhatunk. Ezáltal jobban kötődünk a kiválasztott műemlékhez és mind ahhoz, ami hozzá fűződik.”-mondta Tóth Tímea, a csapat egyik lelkes diákja, a szászrégeni Lucian Blaga Műszaki Középiskola tanulója.

„Szerintem nagyon hasznosak ezek a tevékenységek, mert mindenki kreativitását kiemeli és mindenki tehetsége szerint vehet részt bennük. Összetett, több rétegű, érdekes tevékenységeket ölel fel, mint táncolás, vers- és meseírás, fényképezés és személyiségfejlesztés. Ezért nagyon örvendek, hogy rész lehetek ennek a csapatnak.” – vallotta Boros Norbert, tizedik osztályos diák.

„Mi örvendünk, hogy alkalom nyílt egy ilyen tevékenység-sorozatra és hogy a diákok ilyen nagy lelkesedéssel vesznek részt. Igaz, elég sok időt és energiát igényel, de megéri a fáradtság.” -összegzik a vezető tanárok.