Célkeresztben – Borsos Károly László

Neve: Borsos Károly László 

Született: 1955 június 26.

Családi állapota: házas, két lánygyermek apja és 2016 januárjától két (fiú) gyermek nagypapája

Végzettsége: Mesteri fokozat, a speciális oktatás és oktatási tanácsadás terén

Beszélt idegen nyelvek: francia

Foglalkozása: Jelenleg az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Oktatásért és Parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkári kabinet munkatársa vagyok.

RMDSZ Tagság: 1991

Hobby: a munka (az építő jellegű)

Hogyan válik egy zselyki falusi legényből, tanító?

Akkoriban a zselyki ember számára a pedagógus igen megbecsült ember volt, főleg Was Gyuri bácsi (Isten nyugtassa békében) személyisége. Ezért esett a választás erre a pályára. Szüleim, kollektivista kétkezi, földművesek vállalták a székelyudvarhelyi iskoláztatást és az azzal járó költségeket és egyéb gondokat. A kitartásra nevelő, becsülettel végzett falusi munka szelleme nagymértékben segített a tanulásban, iskolai előmenetelben és segít ma is az életben. Az 5 éves tanítóképzést két év főiskolai tanulás követte, az akkori iskolahálózat felépítése szerint. Onnan következett a „munka mezeje”, a tanítói munka, Balánbánya 9 év, majd Bethlen 1986-tól, amikortól úgy számítom, hogy hazatértem. Persze ide sokkal több a mondanivaló, de félek, hogy elkalandozom a kérdés lényegétől. A válasz pontosítva: A zselyki falusi legényből kitartó munka által vált tanító, aki most is beismeri, hogy nap-mint nap TANUL.(…konkrét példa a licensz és mesteri tanulmányaim elvégzése…)

Az eddigi munkássága jelentős, de mire a legbüszkébb?

Ez a kérdés kissé kényelmetlen, mert választani kell abból, amit egyenlő szeretettel végeztem és végzek. Ezért engedd meg, hogy fejezetekre osszam:

A szülőfalummal kapcsolatosan, hogy 2002 óta rendszeres/évenkénti falunapi ünnepélyt indítottunk el, ezáltal a fiatalságnak és a „hazajáróknak” sok kellemes, ünnepi pillanatot szerezve. Az egész pedig 2013 decemberében csúcsosodott ki, a budapesti Polgárok Házában tartott ZSELYKI LAKODALMAS HAGYOMÁNYOK bemutatásával;

Szakmai téren: talán arra vagyok nagyon „büszke” (ha szabad ezt így nevezni), hogy amíg mint megyei pedagógus szövetségi elnök tevékenykedtem, sikerült a magyar nyelvű oktatásnak megfelelő helyet szerezni a romániai magyar anyanyelvű oktatás rendszerében és bekapcsolni megyénket sok olyan országos szintű versenybe, melyeket ma a fiatalabb kollégák sikeresen szerveznek, vezetnek és lelkesen ápolnak; – magyar nyelvű szakmai továbbképzést biztosítottunk a pedagógusoknak az RMPSZ támogatásával.

Nemzetiségem (magyarságom) terén: a közösségek kulturális és önszerveződési terén sikerült egyesületek létrehozásában és működtetésében segédkeznem, valamint a helyi -(bethleni) és megyei érdekképviselet – az RMDSZ- munkáját támogatni hathatósan. A Bethlen Egyesület által létrehozott önkormányzati hármas együttműködés volt talán a legfontosabb (Beszterce- Hargita és Borsod )

Melyek a legfontosabb eredmények, melyeket ön szerint elért, mint helyi tanácsos az elmúlt négy évben?

Az elmúlt négy év eredményeiről nem lehet már egyes számban beszélni, mert a közügyek intézése olyan szintet ért el, ahol a “csapat munka” az eredményes. Ezért fontos kiemelni a Bethlen kastély visszaszolgáltatását egy új polgármesteri hivatal felépítésével, a magyarság aktív jelenlétét a város kulturális életében és a közművesítés felújítását és kiterjesztését a város minden részére. Meg kell említeni egyházaink (református, római-katolikus valamint pünkösdista) rendszeres pénzügyi támogatásait.

Ön második helyen indul, az RMDSZ listáján a bethleni tanácsosi székért. Melyek a célkitűzései, ha sikerül bekerülni a tanácsba?

Szép megfogalmazás a “célkitűzés”. Ha valakinek van néhány választás ciklusnyi tapasztalata, általában óvatosan beszél erről, mert a szó, az írás megmarad s bizony nehéz az elszámolás.

De természetesen vannak célkitűzéseim és célkitűzéseink, együtt a “CSAPATTAL”, akik a jelöltlistákra jelentkeztek.

– Építeni/erősíteni kell továbbra is a közösség összetartó erejét s ezáltal             visszaadni a magyar közösség történelmi  szerepének jelentőségét Bethlen város ismertetésében, bemútatásában;

– Fokozni a magyar nyelv használatát minden törvény adta lehetőségben;

– Erősíteni a vállalkozók (kiemelten a magyar nyelvet beszélők) és a magyar oktatás, kultúra és szociális ellátás együttműködésében;                                                               

– Szorosabbra fogni az egymással szomszédos magyar közösségek együttműködését;

Ön az Oktatási Minisztériumban tanácsosi tisztséget tölt be, mennyire nehezen egyeztethető össze e két funkció?

Ez a két feladatvállalás nem akadályozzák egymást, inkább mondanám, hogy kiegészítik egymást. Ugyanis a technika ma már könnyedén biztosítja a hatékony együttműködést a világ bármely részéről, mert ha ez nem így lenne, akkor a brüsszeli képviselőink teljesen el lennének szakadva a romániai magyarság életétől. Természetes, hogy az elmúlt mandátum során is “Pista bácsi” alpolgármesterrel folyamatosan egyeztettünk.

Hogyan illetve miben látja, a Beszterce-Naszód megyei, magyar oktatás jövőjét?

 Igen, ez az én legjobban ismert területem. A törvény adta lehetőségeket ki kell használni és olyan kistérségi oktatási központokat kellett volna kialakítani már mostanig, de ezután már megmaradásunk alappilléreiként lesz szükség rájuk a megmaradásban,- ahol a magyarul tanulás könnyen elérhető, versenyképes és gyerek centrikus. Ebből nem hagyhatók ki a magyar közösségek, civilszervezetek és önkormányzatok. E hármas „összjáték” kell, hogy legyen a siker titka, no meg a pénzügyi alapok előteremtése.

Mit üzen az olvasóknak?

KEDVES OLVASÓ! Mert e sorokat elolvastad hiszem, hogy a bizalmas, optimista üzenetem eljutott hozzád, amely a tudatos és közös összefogásról szól, hogy megőrizzük és tovább éltessük mindazt az értékrendet, melyet csodálatos anyanyelvünk által megismerhettünk szüleinktől, áldozatkész előttünkjáróktól!  

 HAJRÁ RMDSZ ! HAJRÁ BESZTERCE MAGYARSÁGA!!