Besztercén méri össze tudását 216 matematikus diák – interjú

XXV. Erdélyi Magyar Matematika Verseny országos szakasza

Besztercén szervezik az Erdélyi Magyar Matematika Verseny országos szakaszát február 26-28 között, amikor városunk 216 V-XII. osztályos diáknak és 60 tanárnak lesz a házigazdája. Az esemény hivatalos megnyitója csütörtökön, február 26-án 18:30 órától kezdődik, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem besztercei kirendeltségének aulájában (Apollo).  A verseny első fordulója pénteken 09:00 órától kezdődik.  A IX-XII. osztályos diákok számára a verseny két fordulóból áll, így a továbbjutottak szombaton 09:00 órától ismét megmérettetik magukat. Eközben a szervezők különböző programokat ajánlanak a vendégeknek, mint kulturális műsor, városlátogatás, megye szépségeinek a bemutatása stb. A díjkiosztó ünnepség vasárnap 10:00 órától kezdődik Beszterce Főterén felállított Nyári Sátorban.

A verseny eredetéről, diákokkal való kapcsolatról, folytatásról, akárcsak a tételekről elbeszélgettünk dr. Bencze Mihállyal, a bukaresti Ady Endre líceum igazgatójával, aki huszonöt évvel ezelőtt, 1990-ben megalapította az az Erdélyi Magyar Matematika Versenyt, ami azóta párhuzamosan zajlik a román matematikai versenyekkel.

Ugyebár tudjuk azt, hogy a Kárpát-medencében a matematikát több helyen tanítják magyarul. Hogyan született az első matematika verseny ötlete ?

A Kárpát-medencében a Trianoni döntés után, szétszakadt részeken, az akkori egységes magyar matematikát fűszerezte az új ország matematikai struktúrája. Amit mi pozitívan meg tudtunk fordítani, az azt jelentette, hogy ha összehozzuk az adottságainkat, akkor a matematikába egy színesebb, értékesebb világot tudunk építeni .

’90 előtt azt is tudni lehetett, hogy az állam nyelvén egyetlen egy matematikai verseny létezett, helyi, megyei, országos felépítéssel. A szomorúság az volt, hogy a politikai rendszer miatt, a magyar gyerekeket állandóan kicsúsztatták a továbbjutás lehetőségétől. 1977-ben a kolozsvári Bolyai egyetemen voltam egyetemista és akkor az ottani magyar iskolákba rendeztem egy magyar nyelvű versenyt. Tehát a mag onnan csirázott ki.

1984-ben sikerült az Ifjúmunkás hasábjain, félévig egy országos magyar nyelvű versenyt rendezni, a Kobakot, amit sajnos beszüntettek. ’89 elején a Brassói Lapok hasábjain próbáltam, mint a főnixmadár újrahozni, azt meg a rendszerváltoztatás módosította. Tehát gyakorlatilag ’90-ben nekem elő volt készítve egy struktúra és akkor ez be is lobbant. Ez lett az Erdélyi Magyar Matematika Verseny. Most már a nevét hivatalosan el tudtuk fogadni és Brassóból az Áprily Lajos Főgimnáziumból indult: Szentgyörgy, Csíkszereda, Udvarhely, Marosvásárhely, majd szépen bevonva egész Erdély iskolahálózatát.

A gond az volt, hogy ezt a versenyt, majdnem húsz évig a minisztérium nem tette fel a verseny naptárába, pedig akkor is volt a tanügy minisztériumnak magyar tagozata. Hosszú,  majdnem húsz évi vergődés, harc után elértük azt, hogy felkerült a minisztérium verseny naptárába. Hogy miért volt ez fontos? Mert azok a megyék, Hargita, Kovászna, akik gazdasági potenciállal rendelkeztek, hogy egy versenyt megszervezzenek, azok is kimerültek anyagilag és a verseny jövője nem lett volna biztosítva, hogyha a minisztérium által nem finanszírozzák. Azt mi, adófizető polgárok, visszajáró pénzként követeltük gyakorlatilag. Ezt Matekovics Mihály, vezérigazgató annak idején, be tudta vinni a minisztériumba és akkor indult meg igazán a verseny kiteljesedése, mert így Erdély összes iskolájához el lehetett juttatni.

A verseny elindult, mindig, minden évben más városban, más iskola rendezi. A középiskolásoknak szólt, és ez egy hiányossága a dolgoknak. Az általános iskolások, mind az import versenyeket próbálták meghonosítani, ami számunkra azért nem volt jó, mert az igazi erdélyi szép, gyönyörű matematikai nyelvet, amit Bolyaiék indítottak el és honosítottak meg, azt fűszerezte egy olyan nyelvezet ami nem olyan, amilyennel próbálkozunk itt. Akkor elgondoltuk azt, hogy jó lenne az V-VIII. osztályosoknak is megszervezni, így három évvel ezelőtt, Nagyváradon zajlott az első matematikai verseny az V-VIII. osztályok számára.

Rájöttem arra, hogy bizonyos tanárok, bizonyos iskolák nem bírják el az információt. Hogy tökéletes legyen létrehoztuk a verseny megyei szakaszát. Ez azzal járt, hogy a versenynek gyakorlatilag van egy iskolai szakasza. Minden iskolába felmérik a tehetségesebb matematikus diákokat. Utána következik az illető megyének a megyei szakasza, tehát az ottlétező iskolák közül mindegyik részt vehet és akik innen tovább jutottak, azok jutnak fel az országos szakaszra. Tehát itt vannak most a 25-dik Erdélyi Magyar Matematika Versenyen, úgy az V-VIII., mint a IX-XII. osztályos diákok számára.

Közel 220 diák vesz részt a versenyen ez alkalommal. Ez egy nagyon szép szám. Hogyan keltik fel a diákok érdeklődését a matematika iránt?

Idén, sajnos, számunkra egy önkényes beavatkozás történt, mert az  V-VIII. osztályok struktúrája más és a  IX-XII-é szintén más. Az  V-VIII. szakaszon 144 diák szerepel, a  IX-XII-nél hasonlóan 144. Mivel az erdélyi iskolák kapacitása, struktúrája nem engedi meg, hogy 500 gyereket odavigyünk, javítótanárral együtt, nem engedi meg sem az infrastruktúra, ezért ezt párhuzamos szinten kell vinni.  Idén a minisztérium a kettőt egybecsapta és a kicsiktől levágott 72 helyet, ami egy siralmas helyzet, mert az a 72 gyerek a tavaly már a nemzetközin bizonyított. Tehát ezt nem így kell tenni.

A diákok érdeklődését a matematika iránt nagyon nehéz felkelteni, motiválni. A 25 év alatt kialakult matematikai verseny struktúráján olyan tanárok, olyan szakemberek vesznek részt, akik a diákokkal gyakorlatilag az anyagot, a matematika tételeket, újra felfedeztetik, élménnyé varázsolják minden osztályba a matematikát. Minden iskolába, kialakul egy ilyen önképző kör, egy tehetséggondozó kör és a gyerekek majdnem egymást motiválják, mikor mindenkiben megvilágosodik a matematika. Tehát Erdély szintjén ilyen kis sejtek épültek ki és akkor nyilván, hogy ezek mennek tovább egy fokozattal, a megyeire, országosra, nemzetközire.

Mit tudhatunk meg  a tételekről? Hogyan állítják össze?

A tételeknél azt kell tudni, hogy ’90-ben amikor beindítottuk kötelező volt az, hogy minden tanár, aki javasolt feladatot küld, önálló, egyéni, más helyen le nem közölt feladatot küldjön és ezt évek óta megerősítettük. Neveltük, tanítottuk a tanárokat, hiszen ezt is meg kell tanulni, ugyebár az egyetem nem tanítja a feladatszerkesztést és kialakult egy nagyon jó rétegünk, akik nagyszerű feladatokat javasolnak. Ezeket egy megadott címre kell beküldeni, a verseny első napján a központi bizottság megkapja a tételeket és osztályok szerint válogatják, a tantervnek megfelelően.

Azt is lehet tudni, nem titok, hogy a tételek, úgy vannak felépítve, hogy az V-VIII. osztályosok számára a verseny három órát tart és hat feladatot tartalmaz: két feladat kellemes, kedvcsináló, két feladat közepes és két feladat nehéz. Ez azért szükséges, hogy a Gauss féle beosztás eredménye is megkülönböztethető legyen. A középiskolásoknak első nap zajlik az a forduló, amelyen a román állami országos matematikai verseny struktúráját alkalmazzuk. Négy feladat és három óra: egy kedvcsináló, két közepes és egy nehéz. Utána következik a középiskolásoknak a második forduló, a válogató a nemzetközire, ami négy óra és hat feladat: kettő kedvcsináló, kettő közepes és kettő nehéz. Ennyit lehet tudni a tételekről.

Tehát a verseny egy válogató a következő szakaszra, a nemzetközire. Mit lehet tudni erről a fordulóról?

A nemzetközi szakasz, nem egy, hanem kettő lesz idén, hála Istennek. A nagyoknak délvidéken, Szabadkán lesz áprilisban és az itt versenyző tanulók közül 70 diák jut tovább. A kicsiknek Nagyvárad rendezi a nemzetközi szakaszt és onnan 50 diák jut tovább.

Minden esemény hátterében komoly anyagi háttér áll. Ezzel kapcsolatosan Mátyás Emőke-Évát kérdeztük, országos szaktanfelügyelőt, az Erdélyi Magyar Matematika Verseny ügyvezető elnökét.

Mátyás Emőke-Éva

Milyen mértékben karolja fel a minisztérium a  jó eredményeket elérő diákokat, valamint az őket felkészítő tanárokat?

        A jó eredményeket elérő diákok, valamint az őket felkészítő tanárok és az iskoláik pénzbeli jutalomban is részesülnek. Az országos versenyekről a gyerekek nemzetközi tantárgyversenyekre jutnak. Jelen esetben a 216 gyerekből úgy számoljuk, hogy 110 gyerekünk fog a nemzetközi matematika versenyre továbbjutni. Az itt díjazott tanulók, jelentős pénzösszegben részesülnek, például akik első díjat kapnak, 4400 lej értékű díjat vihetnek haza, ugyanennyit az őket felkészítő tanár és ugyanennyit kap az iskola is. Hasonló díjakban részesülnek a második, harmadik díjat nyerő gyerekek, valamint akik dicséretet kapnak.

Milyen formátumban támogatja a minisztérium az ilyen és hasonló jellegű versenyeket?

A minisztérium az ilyen és hasonló jellegű versenyeket, elsősorban anyagilag támogatja, összedolgozva a megyei tanfelügyelőségekkel. A díjazott tanulók könyvjutalomban is részesülnek.