Szórványkonferencia Besztercén az önálló magyar iskola létrehozásának feltételeiről

„Egy közös ég alatt tudunk egy közösséget teremteni”

           Önálló magyar iskola létrehozása céljából konferenciát szervezett Besztercén az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, a Pro Hereditatem Egyesület és a DATURA Egyesület, november 22-én a Református Gyülekezeti Központban. Az eseményen részt vettek a megye magyar oktatási intézményeinek igazgatói, aligazgatói, történelmi egyházak lelkipásztorai, civil szervezetek képviselői, szülők, valamint a szervezők magyarországi és romániai partnerei, közel 80 személy.

Közhely az, hogy a gyerekek létszáma csökken, nem csupán megyeszinten, hanem országszinten is. Hogy az oktatás színvonala megmaradhasson, lassan az a helyzet következik be, hogy iskolaközpontokban kell gondolkodni. Ennek első lépése az volna, hogy egy különálló magyar iskola létesüljön Besztercén.

Az iskolaalapítás fázisairól, jövőbeli képéről hangzottak el konkrét tények, ötletek a konferencián, melynek előadói között szerepeltek olyan igazgatók, adminisztratív személyek, akik már szembenéztek ezzel a helyzettel, mint Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Váradi Izabella, a nagybányai Németh László Elméleti Líceum igazgatója, Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka alapítvány elnöke és Kocsis Attila Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója.

Az előadók listáján ugyanakkor olyan személyek is szerepeltek, akik az iskola létrejöttét támogatják, mint Kovács Péter, az RMDSZ Főtitkára, Barabás János, a Kolozsvári Magyar Főkonzulástus vezető konzulja, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnöke, Szabó Barna, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere, Borsos K. László, az Oktatási Minisztérium kabineti tanácsosa, valamint olyan meghívottak, akik fontos tényezőkre vetettek fényt, amelyek elkerülhetetlenek az iskola működtetésekor, mint Magyari Tivadar, főtitkárhelyettes, RMDSZ Oktatási Főosztály, Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke, szórványmissziós előadó, Ilyés Gyula, főtitkárhelyettes, RMDSZ Önkormányzati Fősztály és Kerekes Zoltán, a Bástya Egyesület elnöke.

Az előadások sorozatát Antal Attila, a besztercei Andrei Mureşanu Főgimnázium aligazgatója, Beszterce város tanácsosa zárta, aki a besztercei magyra oktatást vázolta a múltban, a jelenben és jövőben.

A konferencia nemzeti imánkkal, a himnusszal startolt, valamint Széchenyi István A magyar Akadémia körül című beszédéből hangzott el részlet, Szekeres Ilma, a Főgimnázium diáklányának előadásában. Ezt követően Décsei Atilla, az esemény házigazdája, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke köszöntötte a meghívottakat. „Nagyon aktuális a mai téma, hiszen a tanulásnak, iskoláztatásnak, minőségi oktatásnak, igen nagy figyelmet szentelnek napjainkban. Az iskola, a tanulás a mai nemzedékeket egész életen át elkíséri. Ennek érdekében, hogy erre a hosszú folyamatra gyerekeinket felkészítsük, az alapokat gondosal kell lefektetni. Gondolom, mindannyian egyetértenek azzal, hogy anyanyelven lehet a leghatékonyabban tanulni. Mi otthon szeretnénk anyanyelven tanulni, megmaradni, iskoláinkat fenntartani, benépesíteni és értékes nemzedéket nevelni.” – fogalmazott a megyei elnök, amellett érvelve, hogy a megyénk magyar iskolái továbbá is megmaradjanak, legfontosabb tényezője az, hogy lokál patrióták legyünk, azaz a Beszterce-Naszód megyei magyar gyerekeket, a Beszterce-Naszód megyei magyar iskolákba irassuk, majd hozzátette „Beszterce-Naszód megyében a fő célkitűzésünk, egy olyan iskolai hálózat kialakítása, amely megfeleljen a helyi igényeknek és fontos szerepet töltsön be a szórványoktatás jövőjében. E tervnek a célja az, hogy nem csak beszéljünk róla, hanem tegyük is érte. Léptessük életbe közös összefogással, közösen határozzuk meg a tennivalót, úgy a pedagógusok, lelkészek, valamint a politikum is.”

Az iskolaközpontok kialakítása elsősorban azért nagyon fontos, hiszen a létszámcsökkenés egyik következménye az, hogy azokon a településeken ahol még van néhány gyerek, de nem elegendő egy osztály működtetéséhez. „Hogy ne hagyjuk ezeket a gyerekeket elveszni, irányítsuk őket olyan központok felé, ahol működik a magyar nyelvű oktatás.” – részletezte a megyei elnök.

„A romániai magyarok és általában a Kárpát-medencében élő magyarok számára az anyanyelv ismerete legfontosabb eleme, annak, hogy mi, a magyarok egy nemzethez tartozzunk. És, hogy tudjuk megőrízni anyanyelvünket? Hogy anyanyelvi oktatási rendszert építünk bölcsödétől kezdve a legfelsőbb oktatásig!” – indította Kovács Péter, főtitkár üdvözlő beszédét, majd kihangsúlyozta, hogy körülöttünk több más elem is fontos, de egyik legfontosabb az oktatás, „az aszfalt is nagyon fontos, de el fog romlani, a kultúrház felújítása is nagyon fontos, de előbb-utóbb újra kell festeni, de ha felépítünk egy oktatási hálózatot, ha megszerzünk jogokat, hogy dönthessünk ezen a hálózaton belül, akkor ezeket nem tudják elvenni tőlünk. Kiépült az elmúlt 25 év alatt egy olyan iskolahálózat Erdélyben, ahol minden megyében van önálló magyar iskola. Beszterce-Naszód megyében is van, de Besztercén még nincs. Tehát nem hiába találkoztunk ma, nem hiába indult el a munka, hogy az önálló magyar oktatási intézmény létrejöjjön. Ebben a kérdésben az RMDSZ teljes nyitottságot és partnerséget vállal és ajánl, anyagi és szakmai vonalon is egyaránt.”

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség önálló magyar iskolára, az első és legfontosabb válasz az, hogy legyen önálló döntéshozatal, hiszen ebből kifolyólag lépésről-lépésre haladva eleget tehet más feltételeknek is.

Barabás János, vezető konzul üdvözlő beszédét egy válasszal indította arra a kérdésre, hogy melyik a legkisebb autonómia: a magyar család, a magyar apuka, a magyar anyuka és a magyar gyerekek. Ezt továbbfokozva eljutunk az önálló magyar iskoláig, hiszen ez egy nagyobb autonómia forma, ahol gyakorlatilag mindenki magyar. Ennek lényege az, hogy „belép a gyerek, a tanár az iskola kapuján és attól kezdve egy kis Magyarországba lépett be. Túl azon, hogy magyar nyelven tanul és anyanyelvén szervi az ismereteket, egy magyar szocializációs teret is jelent számára. Ez nagyon fontos. Ezek döntő jellegűek lehetnek abban az időben is, amikor a gyerek, a fiatal majd párt fog választani. Ez a megmaradásunknak az alapja. A felnőtteknek a felelősége az, hogy olyan keretet biztosítsanak a gyereknek, hogy számára egy automatizmus legyen az, hogy nem más nemzetiségből választunk magunknak párt, hanem közülünk, mert csak úgy tudjuk továbbvinni saját nemzetünket.” – részletezte a konzul.

Az iskola az a hely, amely megadja azokat az alapokat, amelyre a továbbiakban építhetünk. Valójában, csak ezután tudjuk értékelni, hogy milyen jó volt nekünk az iskolában. Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnöke kifejtette, hogy „amikor iskoláról beszélünk, nem tudok másként gondolni rá, mint amit én is átéltem. Beszterce-Naszód megyébe érkezve és hallgatva az itteni helyzetet, rádöbbenek arra, hogy mennyire szerencsés voltam, hiszen nem kellett azon gondolkodnom, hogy melyik iskolába menjek. Az itteni magyar gyerekek teljesen más helyzettel szembesülnek, de ez a helyzet megoldásra vár, és az Önök kezébe van a lehetősége, hogy valóban megteremtsék azt az alapot, melynek következtében büszkén emlékezhetnek majd az iskolás éveikre.”

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat alelnöke a személyes élményeken túl fényt derített arra, hogy mit is jelentenek a közösségek az egyének életében. A magyar nyelv szépsége itt is megmutatkozik, hiszen, ha azt mondjuk, hogy közösség, akkor az is rejlik, hogy közös ég, tehát „egy közös ég alatt tudunk egy közösséget teremteni”. Megfogalmazása szerint ezt jelenti az önálló magyar oktatási intézmény is, hiszen „ebben is egy hatalmas feladat áll előttünk, hogy ezeket a közösségeket nemcsak egybetartsuk, hanem utánna képessé is tegyük őket arra, hogy tudjanak az életben helytállni.”

A Hargita Megye Tanácsának keretén belül már évek óta működik egy program, melynek neve: Összetartozunk. Célja, hogy a szórványban működő civil szerevezeteket kapcsolatba tegye a Hargita Megye Tanácsával. Ennek következtében számos program született megyénkben is. „Az iskola, nálunk is egy prioritást élvez. Egy kis csapat, napirenden foglalkozik a szakoktatás megteremtésével is. Személyes véleményem az, hogy mindezek mellett nem szabad a ló másik oldalára esni, azaz a szakoktatás mellett, nem szabad elfelejteni a tehetségek gondozását is, hiszen a szakmunkások mellett tehetséges emberekre is szükség van.” – fogalmazott Szabó Barna, Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere.

„A jövőt a fiatalok álmodják meg, de az ágyat a tapasztaltak vetik meg.” – mondotta Borsos K. László, az Oktatási Minisztérium kabineti tanácsosa, aki beszédében azt is kifejtette, hogy ez az ötlet már a ′90-es években elindult. 1998-ban volt az első, 2006-ban a másik nekifutás, hogy önálló magyar iskola jöjjön létre, de a gyümölcs nem érett meg, „a gyümölcs úgy néz ki, hogy most érett meg” – tette hozzá, majd folytatta „e törekvések nem kaphatanak formát, ha nincs mögöttük egy erős háttér. Ez a háttér, az amelyet képvisel az RMDSZ csúcsvezetősége, akit képvisel Pásztor Gabriella, aki mindig készségesen, talán energiapazarlóan jött és segítette a megyénkben az oktatást.” Az oktatási Minisztérium kabineti tanácsosa végezetül azt kívánta a konferenciának, hogy egy nagyon pontos utat jelöljön ki magának, mert úgy néz ki, hogy vannak elemek, amelyek most sikerre vihetik az ötlet kivitelezését. „Olyan gondolatokkal kell elindulni, hogy ebbe ne köthessen bele senki. Hála Istennek törvénykeret még ezt megengedi, és biztosítja azt, hogy ott ahol van rá kérés, létre lehet hozni önálló kisebbségi nyelven működő iskolát.” – ismertette Borsos K. László.