Ezüstfenyő-díj Kresz Bélának

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az eddigi évek gyakorlatának megfelelően idén is Ezüstfenyő Díjban részesítette kiemelkedő munkájuk elismeréseként, azokat akik az erdélyi magyar közösségért dolgoznak. A Beszterce- Naszód megyei szervezet, idén Kresz Bélát javasolta e kitüntetésre. Neve ismerős az olvasók számára, hiszen sok éven keresztül tudosított a Besztercei Hiradó hasábjain a magyar közösség ünnep és mindennapjairól. Az alábbiakban interjút olvashatnak Kresz Bélával.

Nosztalgiázzunk egy kicsit, beszéljünk a kezdetekről, hogyan lettél te újságiró?
A rendszerváltást követően, 1998-ig a Romániai Magyar Szó besztercei tudósítója feleségem, Guther M. Ilona volt. Ekkor 10 éves kislányunkat ért súlyos fejsérülés, az ezt követő műtét és a rehabilitáció érdekében kénytelenek voltak Budapestre költözni. Ekkor született meg bennem az ötlet, hogy a továbbiakban tudósítsam az RMSZ-t, ne maradjon a megye hírforrás nélkül. Így lettem főállásom mellett újságíró. A központi napilapot hét éven át tudósítottam Besztercéről. E mellett megjelentek írásaim a Besztercei Híradó hasábjain. Amikor az RMSZ, új név alatt tulajdonost váltott, az újság új arculata és a szerkesztőség teljesíthetetlen követelményei miatt nem vállaltam tovább a közreműködést és kizárólag az időközben átalakult Besztercei Híradó szerkesztésével foglalkozom mai napig.
Utánna pedig jöt a reflektorfény és a TV adás
A besztercei magyar TV adás újraindítása és a szerkesztőség átszervezése után, 2002-ben vállaltam a műsorvezetői, tudósítói-riporteri tevékenységet, valamint az adás fordítását, a kötelező román nyelvű feliratozás érdekében. Ez számomra egy új műfaj volt, ugyanakkor további kihivás. Egy órás TV műsor kivitelezése, beleértve a kiszállásokat, felvételeket, fordítást, sok munkával jár, mindez szabad időben, főleg akkor, amikor stúdió és megfelelő felszerelés nem áll rendelkezésünkre. De tesszük a dolgunkat és mindezeket a hiányosságokat pótolja a stáb lelkes munkája, azok a személyek, akikkel élvezet együtt dolgozni.
1998- tól kezdődően kisebb megszakitással folyamatosan a megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke vagy. Hogy lehet öszeegyeztetni az érdekvédelmet(politikát) az újságirással?
Ugyanabban az évben vállaltam el az ügyvezető elnökségi tisztséget, mint amikor az újságírást elkezdtem. Kezdetben művelődésért felelős alelnökként, majd és jelen pillanatban is médiáért felelős alelnöki tisztséget töltöm be. A kisebb megszakítás, amit említettel, ugyancsak az újságírás miatt történt, amikor egyik tényfeltáró tudósításom miatt nézeteltérésbe keveredtem az akkori vezetőséggel rövid ideig. Utána minden rendbe jött. Az érdekvédelmet, a politikát egyszerű összeegyeztetni az újságírással. Hiszen írásaim, tudósításaim az érdekvédelmi szervezet tevékenységéről szólnak, olyan eseményekről, amelyeket a szervezet és a társult civil szervezetek rendeznek. Továbbá közéleti és egyházügyi problémákról, az ifjúság tevékenységéről, valamint információk szolgáltatásáról és elemzésékről a megyei és az országos szervezet tevékenységéről, ugyanakkor az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Egy szóval, minden és mindez a megye magyarsága érdekében történik.

Hogyan és milyennek látod a besztercei magyar media jövöjét?
Ha a besztercei magyar média jövőjéről beszélünk, első sorban két fő tényezőt kell figyelembe venni. Elsőként, a médiának akkor lesz jövője, ha igény van erre. Jelen pillanatban még van igény, ugye megjelent egy új termék is, a beszterce. eu honlap, amely internetes hozzáférést biztosít az érdeklődőknek. Másod sorban figyelembe kell venni a tevékenység és a médiatermékek finanszírozását. A tevékenység, teljes egészében nem kis költségekkel jár, felszerelés, nyomdai költségek, fogyó eszközök, utaztatás, működtetési költségek stb. Ezek a fő tényezők, de nem szabad kihagyni a melléktényezőket sem. Meg kell találni azokat az embereket, akik vállalják ezt a munkát, mert ez nem más, mint társadalmi munka. A helyi médiában dolgozok nagyrésze főállásuk mellett, szabad idejükben foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. Továbbá hiányolom az ifjúság hozzáállását, nagyon nehéz bekapcsolni őket a társadalmi munkába. Az elképzelésem az, hogy a médiacsoportot át kell szervezni. Ki kell nevezni a felelős szerkesztőket, meghatározni hatáskörüket, mert ez a munka felelősséggel jár, olyan értelemben, hogy a kiválogatott és leközölt anyagokért a szerkesztők felelnek. Persze soha sem tudtuk és tudjuk mindenki külön igényeit kielégíteni, bármilyen tisztségben legyenek az illető személyek. Ha nem állnak mellénk a finanszírozást lebonyolító alapítványok, ha minket nem elismerés, hanem alaptalan bírálat ér, nincs jövője a helyi médiának.