- Kerekes Csaba
- december 15, 2011
- zero comment
Elfogadva az oktatási törvény
A román parlament elfogadta kedden az oktatási törvénytervezetet, miután úgy döntött, folytatja a korábban félbeszakadt felelősségvállalási folyamatot, és az ellenzék visszavonta a beterjesztett bizalmatlansági indítványt.
A kormánykoalíció, amely a parlamentben a függetlenek és a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőinek támogatását is élvezi, a képviselőház és szenátus együttes ülésén megszavazta, hogy a korábban elkezdett felelősségvállalási folyamat – amely az alkotmánybíróság elé vitt jogi vita miatt szakadt meg – folytatódhat.
Elfogadottnak minősül az oktatási törvény, amelyért a kormány felelősséget vállalt – jelentette ki Roberta Anastase házelnök azok után, hogy 22 liberális képviselő vonta vissza aláírását a kormány ellen emiatt a törvény miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról. „Következésképpen nem lesz szavazás a bizalmatlansági indítványról, tehát a kormány felelősségvállalása érvényes” – jelentette ki Anastase.
A kisebbségi oktatásra vonatkozóan az RMDSZ-nek számos igen jelentős előrelépést sikerült elérnie, mint például:
• A kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, a román nyelv és irodalom kivételével.
• A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet.
• A közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, kisebbségi történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és a magyar kultúrát.
• Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és doktori képzésben, valamint a továbbképzés során is.
• Annak a diáknak, aki lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, fedezik a bentlakás vagy az ingázás költségeit.
• A magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatás illeti az iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire.
• Szórványban kisebb létszámmal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat a magyar anyanyelvű diákok számára.
• Az olyan magyar tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyedüliek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok is indíthatók a kisebbségek nyelvén az illető intézményben.
• A magyar egyházak valamelyikéhez tartozó diákok számára is biztosítani kell a vallásórát.
• A kisebbségi nyelvű oktatást önálló intézményekben szervezhetjük meg, még ha esetenként kevesebb is a diák, mint a többségi iskolákban.
• A magyar iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, diáklétszámtól függetlenül.
• Az iskolák vezetésében a kisebbségiek számarányuk alapján vesznek részt. Vegyes tannyelvű iskolákban az egyik aligazgatónak kötelezően az adott kisebbséghez kell tartoznia.
• Az egyetemek vezetőségében kötelező biztosítani a kisebbségi nyelvű oktatók arányos képviseletét. A rektor illetve a dékán helyettesei közül legalább egyet a kisebbségi oktatói közösség javaslatára neveznek ki, amennyiben maga a rektor vagy a dékán nem kisebbségi.
• Minden tantárgynál csökken a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25%-át minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatja fel
• Növekszik a választható tantárgyak aránya, 20% a kötelező oktatás szintjén és 30% líceumi szinten
• Csökken a heti óraszám felső határa.
• Az oktató-nevelői munkában nagyobb hangsúlyt fektethetnek a készségek elsajátítására, fejlesztésére.
• Az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerül, növekedik az önállóságuk.
• Az iskolák irányítását biztosító vezető tanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnak a szülők és az önkormányzat képviselői.
• A vezető tanács megtervezi az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyja az iskola sajátos tanterv-csomagját, megszervezi a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát.
• A felsőoktatásban, a többnyelvű egyetemeken, önállóságuk biztosítása érdekében a magyar nyelvű tagozatok saját működési szabályzatot dolgoznak ki.
• Jelentősen csökken az oktatási minisztérium, illetve a tanfelügyelőségek beleszólása az iskolák életébe.