Templomszentelés Szentmátén

“…és nevezé azt a gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind aki
az Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezeti sátorhoz …”
(II. Mózes 33 : 7)
Szűknek bizonyult a szentmátéi református templom, a 2010. szeptember 26-án, Máté evangélista napját követő vasárnap megtartott hálaadó és újraszentelő istentiszteleten. A kint rekedteknek padokat állítottak a templom udvarára és kihangosítón hallgathatták végig az istentiszteletet. A műemlék templom a 13. – 14. század fordulójáról származik, román kori alaprajzú, késő román és korai gótikus elemekkel díszített. Az idők folyamán, és a reformáció után, több átalakításon ment át. A dékán széke 1753-ban, a templomhoz tartozó harangláb pedig a 19. században épült. A javítási munkálatokat 2007-ben kezdték el és több évi kitartó és áldozatos munkával sikerült teljesen felújítani a mátéiak ősi templomát.
Igét hirdetett, és a templomot újraszentelte, Ft. Dr. Pap Géza az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. A Mózes II. Könyvének 33. fejezetéből felolvasott ige alapján az Istennel való találkozás fontosságáról beszélt. A felújítás után nem zárult le a folyamat, hanem elkezdődött az Istennel való kapcsolat megújítása is, mert nem ér semmit az új templom, ha nem vágyunk az Úrral való találkozásra – mondta a püspök. Az istentiszteletet követő úrvacsorán, több mint 500-an járultak az Úr asztalához.
A restaurálási és felújítási munkálatokról Nt. Juhos János helyi lelkipásztor elmondta: Az 1912-és szélvihar, amely romba döntötte a falut, elseperte a templom fedelét is. Akkor sikerült visszaállítani és bádoggal lefedni a tetőzetet, ami közel száz évig kitartott. Az évek folyamán több ízben javításon ment át a templom, de most már nagyon szükségessé vált a teljes feljavítás. A munkálatokat 2007 tavaszán kezdték el. Felújították a tetőszerkezetet és a tetőt, a belső villamos hálózatot, a dékán székét, a karzatot, a padokat és a nyílászárokat. Külső és belső vakolást végeztek és új kőlap padló került a régi helyére. Továbbá, felújították a haranglábat, rendezték az udvart és új kerítéssel vették körül a templomot. A munkálatok túlnyomó részét a gyülekezet tagjainak közmunkájával oldották meg. Az anyagi hátteret a gyülekezet folyamatos adományaiból, magyarországi és svájci testvérgyülekezetek adományaiból, Kilyén Ilka művésznő jótékonysági előadásainak bevételéből, helyi vállalkozok adományaiból, valamint a Kulturális és Nemzeti Örökségvédelmi Minisztérium, a Megyei Tanács és Polgármesteri Hivatal által folyósított támogatásokból fedezték.
Köszöntőt mondott, Nt. Ambus Erika a felvidéki Kisölved lelkipásztora, Nt. Dr. Sándor Balázs a ceglédi gyülekezet lelkipásztora, Nt. Ifj. Bán Béla a bajai gyülekezet lelkipásztora, Török Csaba Magyarországról, akinek édesapja mátéi születésű és lelkészként itt szolgált, Nt. Gudor Lajos a dési egyházmegye esperese, egykori mátéi lelkész, Décsei Atilla a megyei RMDSZ szervezetének elnöke, Encean Vasile polgármester és Kotfász Tibor alpolgármester. A szentmátéi református egyházközség presbitériumának nevében oklevelet osztottak ki a támogatóknak, akik nagylelkű adományaikkal vagy munkájukkal hozzájárultak a templom teljes felújításához.
Az ünnepség záróakordjaként Kilyén Ilka művésznő, Koós Károly „Kiáltó szó” cimű írását adta elő illetve Orbán Erika szavalata tette magsztosabbá a templomszentelést. A szentmátéi egyházközség és magyar közösség apraja – nagyja, az elszármazottak mellett, jelen voltak a környék református lelkészei, a bajai és ceglédi testvérgyülekezet képviselői Magyarországról, a felvidéki Kisölved, Garamsellő és Zalaba testvérgyülekezet lelkészei, valamint a támogatok és a meghívottak.