Újra hallat magáról a “göder”. X. jubileumi zselyki falunap

„Hun vót, hun nem vót, vót egyszer egy nagy göder…” – így kezdődik egy zselyki népmese a falu keletkezeséről. A zselykiek ma is így nevezik településüket: fekvése, elszigeteltsége és a bekötőutak hiánya miatt. A X. jubileumi falunapi ünnepséget 2011. augusztus 27-én tartották. Ilyenkor megelevenedik a falu, eljönnek az elszármazottak az ország és a világ minden tájáról, vendégek, meghívottak sokasága tölti meg a már kihaltnak vélt színmagyar települést.
Mint minden alkalommal az elmúlt évek során, a falunap ünnepi istentisztelettel kezdődött, ezt szeretetvendégség követte, találkozások az elszármazottakkal, vendégekkel, meghívottakkal, baráti beszélgetések. A délután folyamán, a már megszokott sorrend szerint, ünnepi műsor következett a kultúrotthonban. Az egybegyűlteket Borsos K. László, a Pro Zselyk Egyesület elnöke köszöntötte, és mint mindig a zselyki napokon, Kerekes Adélka helyi költő versével nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Marikucza Péter, a lajoskomáromi testvértelepülés Történelmi Körének elnöke és Décsei Atilla, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöke.
Ezt követően Borsos K. László kivetített képek kíséretében mutatta be a zselyki falunap tíz éves történetét, honnan indult az ötlet a falunapok megszervezésére. A rendszerváltás után mindenki arra törekedett, hogy valamit kezdeményezzen, visszahozzon a települése megmentése érdekében. Így születtek meg Zselyken is – a már létező, több mint 130 éves múltra visszatekintő fúvószenekar, a „turnerek” mellett – a Zselyki Művelődési Egyesület és a Józsa Márton Könyvtár, majd 2000-ben a Pro Zselyk Egyesület. A megalakult civil szervezetek 2002-ben döntötték el, hogy megszervezik a falunapot. Így indult a rendezvénysorozat. A templomkertben fennmaradt, kőből épített zászlótartón emléktáblát avattak fel, amelyen ez áll: „Zselyk Volt, Van és Lesz”. Ez kiegészíti – folytatása annak a feliratnak –, amely a zászlótartó egyik kövén ma is látható: „Zselyk visszatért”. A zászlótartót a Szeretfalva-Déva vasútvonalnál dolgozó magyar honvédség építette. „Ennél az emlékműnél kezdődött el 2002-ben a falunap, az értékmentő, az összetartozó erények megmentése végett. Kiért, miért kellett ezt tenni? Azért kellett, mert azok az emberek mellett, ott vannak azok is, akik már nincsenek a csoportképen, akik minket neveltek zselykinek és tanítottak.”
Sor került Pintér András: „Zselyk táncos hagyománya” című könyvének bemutatására, melyet Guther M. Ilona szerkesztett, Borsos K. László és Gy. Demjén Györgyi lektorált, a borítóterv Szemereyné Szandavári Emese munkája. A kiadvány a magyarországi tanár, néptáncoktató ez év áprilisában történt zselyki gyűjtésén alapul, és nemcsak a tánchagyományt mutatja be, hanem archív felvételek és a gyűjtés során készített felvétek révén a helyi népi szokásokat és népviseletet is. A könyvhöz DVD mellékletet is csatoltak, amelyen megtalálhatóak részletek Kallós Zoltán 1965-ös gyűjtéséből, Konkoly Elemér 1990-es gyűjtéséből, valamint a budapesti Forgatós Kamara Néptáncegyüttes „Emlékül Zselykről” című, 2011-ben készült koreográfiája.
Az együttesről Pintér András elmondta, hogy két éve alakult, 10-15 táncossal kezdtek, mint kamaraegyüttes. Olyan táncosokat fogtak össze, akik már jó ideje táncolnak, és szeretnének jobban elmélyülni bizonyos egyedülálló, Magyarországon még nem ismert táncegységek táncaiban és népi kultúrájában. Az indító jó volt, már kiléptek a kamaraegyüttesek sorából, jelenleg 20 táncossal dolgoznak.
A délután folyamán, a kultúrotthon színpadán fellépett a Forgatós Kamara Néptáncegyüttes egy kalotaszegi tánccal, majd a zselyki táncot mutatták be Pintér András, Velner Klára és Hutter Anett koreográfiájában. Továbbá fellépett a dési Aranyeső Néptáncegyüttes, Dezső Attila vezetésével és saját zenekarával, valamint a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, Molnár Alpár vezetésével. Az est leszálltával a falunapi ünnepség kifulladásig tartó báli mulatsággal zárult.