Kormányos nélküli 8 + 2

Ez volt Adrian Năstase frappáns, kifinomult humorérzékről tanuskodó megjegyzése, Băsescu elnök az ország regionalizálási javaslatával kapcsolatosan, amelyet ultimátumként tett az RMDSZ asztalára. Ezt megelözően az RMDSZ elutasította a PDL területi átszervezésre vonatkozó javaslatát, amely szerint a létező 8 fejlesztési regiót mega-megyékke alakítanák át. A döntés helyes, mert ez a tervezet, egyrészt megszegi a nemzetközi egyezményeket, amelyek kimondják, hogy területi felosztással nem szabad megváltoztatni a nemzetiségi arányokat ( A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, A Regionális vagy Kissebbségi Nyelvek Európai Chartája, A Nemzeti Kissebbségek Védelméről szoló Keretegyezmény), másreszt ez a magyarság számára előnytelen felosztás, mert a magyarok minden régióban kissebbségben maradnának. A régiók átszervezesére irányuló törvénytervezetet, amelyben 16 fejesztési régióról van szó, évekkel ezelőtt javasolta az RMDSZ és a Szenátus el is fogadta. Csak itt egy lényeges különbségről van szó. A szövetség törvénytervezete kizárólag a gazdasági-fejlesztési régiókra vonatkozik, nem pedig közigazgatási-területi átszervezésre. Nem igaz, hogy a területi-közigazgatás atszervezése feltétele annak, hogy ne zárolják Románia hozzájutását bizonyos európai fejlesztési alapokhoz.
A politikai elemzők szerint, a régiósitás nem a Székelyföldről és nem a magyarokról szól. A cél az ellenzéki többségű megyék felszámolása. Ez nem valósult meg, a szövetség meg tudta akadályozi az előnytelen felosztást, mindent a magyarok nyakába varrták. Ez követte Băsescu elnök változata, a 8 nagy megye plusz Hargita és Kovászana, mellyel csapdába akarta csalni az RMDSZ-t. A cél az erdélyi magyarság megosztása és egy olyan helyzet megteremtése amelyet hosszú távon egyetlen magyar szervezet vagy párt sem tud kezelni. Ez viszont csak az egyik dolog, a másik ennél súlyosabb. A PDL és az elnök is nagyon jól tudta, hogy ezek a variánsok elfogadhatatlanok a magyarság számára. Ez által nem valósulhatott meg a tavaszi parlamenti ülésszakban az alkotmánymodósitás és a kissebbségi jogállásról szoló törvény elfogadása. Elkerülték a parlamenti vitát, vagy a kormány felelösségvállalását, amit az ellenzék azonnal bizalmatlansági inditvánnyal büntett volna. Igy nem bomlott fel a koalició, minden az őszi parlamenti ülésszakra marad. De akkor már olyan közel vannak a választások, hogy senkinek sem lesz mersze lényeges változásokat eszközölni. Azonban megtörténhetik a minisztériumi alárendeltségbe tartozó területi közintézmények átszervezése, ehhez nem szükséges parlamenti jóváhagyás, ez a kormány hatásköre. Kérdés, hogy ilyen perspektivában meddig megy el az RMDSZ, melyik az a határ amit nem lehet átlépni, meddig maradnak kormányon és főleg el tudják e kerülni azt, hogy ne őket okolják a koalició felbontása miatt.