A MUNKATÖRVÉNYKÖNYV LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSAI

Az RMDSZ támogatja a munkatörvénykönyv módosítását, mert:
• előnyös mind a munkavállaló, mind a munkaadó számára
• letisztáz, egységesít egy jelenleg értelmezhető előírásokat is tartalmazó rendszert

FONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK

Általános jellegű módosítások
• a felmondási idő meghosszabbítása: vezetői tisztség betöltése esetén 45 nap, végrehajtói tisztség esetében pedig 20 nap
• a próbaidő nem haladhatja meg a 90 napot végrehajtói tisztség esetében, illetve a 120 napot vezetői tisztség betöltése esetén
• a meghatározott időre megkötött munkaszerződés nem haladhatja meg a 36 hónapot. Azonos felek között legfeljebb 3 meghatározott időre szóló szerződés köthető.
• kollektív munkaszerződés szabályozása ezután nem lesz része a munkatörvénykönyvnek, hanem külön, speciális törvény tárgyát fogja képezni

A munkáltatót segítő módosítások
• a munkáltatónak lehetősége nyílik az új alkalmazott volt munkáltatóitól olyan információk megszerzésére, amelyek szükségesek lehetnek a tisztség betöltésekor
• a munkanormák meghatározásánál a munkáltatónak nem kell kérnie a szakszervezetek beleegyezését, elég csupán annak konzultálása

A munkavállalót segítő módosítások
• abban az esetben, ha az alkalmazottak munkaviszonya a kollektív elbocsátások következményeként szűnt meg, 45 napon belül elsőbbséget élveznek az állás újra alkalmazáskor, bármilyen versenyvizsga vagy próbaidő letöltése nélkül
• az alkalmazottak kiértékelése, munkaköri beosztása, egyéni teljesítmény kritériumok alapján történik amelyeket a munkáltató szab meg
• a munkáltatónak okozott kár megtérítése a megegyezés alapján történő kármegtérítés legfeljebb öt bruttó minimálbér szintjéig terjedhet
• a túlórákkal együtt a maximális 48 órás munkahét az eddigi 3 hónapos referencia idő helyett 4 hónapra állapítják meg
• a munkáltató köteles elfogadni és beiktatni az alkalmazott felmondását
• a legkisebb megszakítatlan pihenő szabadság töredéke 15 nap helyett 10 nap lesz
• a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás esetén nagyobb a kihágási büntetés, illetve ha az így foglalkoztatott személyek száma meghaladja az ötöt akkor a munkáltató büntető felelősségre vonható. A munkaszerződés nélkül foglalkoztatott munkavállalónak kihágási büntetés szabható.
• legfeljebb 3 személy, ugyanazon állásra, egymást követő próbaidőre való alkalmazásának időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot

AZ RMDSZ FRAKCIÓI ÉS KORMÁNYZATI KÉPVISELŐI ÁLTAL ELFOGADTATOTT MÓDOSÍTÁSOK

• A jelenlegi szabályozás szerint a tömeges elbocsátások esetén a régi alkalmazottak elsőbbséget élveztek az újraalkalmazáskor, a koalíciós partner eme előírást törölni kívánta. Az RMDSZ álláspontja szerint e szabályozásnak helye van a törvényben, hiszen ezáltal – az esetleges idegen, olcsóbb munkaerő alkalmazásának perspektíváját tekintve – kivédhető egyes régiók, mint például a Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatása.

• A kormánypartnerek előzetes szándéka az volt, hogy munkaszerződésben foglalt versenytilalmi záradékot a munkáltató egyoldalúan felbonthassa. (A versenytilalmi záradék azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után legfeljebb két évig nem dolgozhat a munkáltató által képviselt szakterületen.) Az RMDSZ alkotmányellenesnek tartotta ezt a rendelkezést, amelyet egyébként javaslatára töröltek a törvény szövegéből. Ennek azért van jelentősége, mert az egyoldalú felbontás esetén a munkavállaló elesne a versenytilalmi juttatástól, amelynek összege az utolsó ledolgozott 6 hónapra számított bruttó átlagfizetés legkevesebb 50%-a.

• A munkáltatónak okozott károk esetében a kormány szándéka az volt, hogy a munkavállaló anyagi felelősségét a konkrét anyagi káron túl kiterjessze az erkölcsire is. Az RMDSZ javaslatára ezt a rendelkezést törölték.