A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény – rövid összegzés

A törvénytervezet lényege
• megvalósul a kulturális autonómia
• közösségi jogokat tartalmaz a romániai magyarság számára

A törvénytervezet megalkotásának körülményei
Az RMDSZ, azt követően, hogy az oktatási törvényt sikerült a nemzeti kisebbségek érdekeinek megfelelően módosítania, a törvénykezés legfontosabb célkitűzéseként a kulturális autonómiát is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadását határozta meg.

Mit tartalmaz a kisebbségi törvény?
• a kisebbségek egyéni és közösségi jogainak rendszere, vagyis egy alkotmányos eredetű sajátos alapjogi rendszer,
• a kulturális autonómia meghatározása, intézményrendszerének és az általa gyakorolt állami hatáskörök leírása, mely egy alapvető államszervezési, az államszervezet mechanizmusait, működését, a hatalom gyakorlásának módozatait jelöli.

A kisebbségi jogok rendszere a törvénytervezetben
• oktatási: az anyanyelven történő oktatás joga minden szinten, minden oktatási formában, az oktatási intézmény és az oktatási nyelv szabad megválasztásának joga
• kulturális: a nemzeti kultúra sajátosságainak védelme, a kultúrák egyenlősége, a kultúrához való hozzáférés szabadsága
• tömegtájékoztatási: az információhoz való jog
• felekezeti: a vallás, a felekezet olyan erős, meghatározó identitástényező, hogy bizonyos közösségek esetében kulturális identitásuk szinte kizárólag a felekezeti hovatartozásban fejeződik ki és nyilvánul meg (ilyen például a zsidó vagy örmény közösség). Másrészt éppen a felekezet esetében egy már működő és alkotmányosan is garantált személyi elvű intézményes és funkcionális autonómia létezik.
• nyelvhasználati: az anyanyelv használatának, illetve alkalmazásának joga

A kulturális autonómia
Az államszervezet olyan modellje, mely a gyakorolható hatáskörök révén új életminőséget teremthet a nemzeti közösség számára.

A kulturális autonómiára vonatkozó szabályozások:
• az autonómiához joga van azon nemzeti közösségnek, amely élni kíván azon törvényes jogával, hogy önazonosságának megőrzéséhez, kifejezéséhez és fejlesztéséhez szükséges normatív és közigazgatási döntéseket és intézkedéseket hozzon a közösség által választott közjogi testület révén.
• az autonómia gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök szűkebb körét gyakorolhatja a legitim kisebbségi szervezet. A nemzeti közösség dönthet úgy is, hogy a törvény által biztosított hatáskörök teljességét kívánja gyakorolni, ez esetben köteles belső választással a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsot (KAT) létrehozni, mely jellegénél, jogi természeténél fogva közhatóság.
• a döntéshozatali jogosítvánnyal felruházott Tanács első mandátumát biztosító választást az adott közösség legitim, parlamenti képviselettel rendelkező szervezete szervezi meg. A belső választáson bármely, a közösség önazonosságával foglalkozó szervezet jelöltjei vagy egyéni jelöltek is részt vehetnek. A választás lebonyolítását és az eredményt állami szerv, az Állandó Választási Hatóság ellenőrzi és hagyja jóvá.
• a tervezetben meghatározott hatáskörök teljességgel fedik a nemzeti önazonosság megőrzéséhez, kifejezéséhez és fejlesztéséhez, a kulturális autonómia keretében gyakorolható feladatokat, jogosítványokat.