SOK KÉP- SOK VERS
A szürke hétköznapok taposómalmából való menekülésre nyújtott kiváló alkalmat az elmúlt hétvégén a besztercei Magyar Házban szervezett Horváth Piroska és M. Simon Katalin közös könyvbemutatója és tárlata. A kiállítótermet családias melegség öntötte el, amelyet a képkeretből mosolygó virágok, tájképek és absztrakt festmények árasztottak.
Egy kép- Egy vers – ez a címe annak a könyvnek amelyet két, Besztercéről, csak fizikailag elszakadt pedagógus, szerzőpáros alkotott meg nagy sikerrel. Először a költő írt verset egy képről utána már a festő kereste meg a költő verseit és festett hozzá illusztrációt. Mindenképpen az így összegyült és könyv formájában megjelentetett kép és vers kombináció, a két különböző művészeti megnyilvánulás az irodalom és a festészet összefonódásának kiválló példája. A szemet gyönyörködtető képeket kiválóan kiegészítik a dallamos versek, így több érzékszerv is funkcióba lép, hiszen Horváth Piroskának olyan festményei is vannak amelyek kimondottan a vakok számára készültek, tapinthatóak, ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a szépet nem csak szemmel hanem kézzel is érzékelni lehet. A versek felolvasása pedig még jobban érzékelhetővé teszi mindezt, azoknak akik sajnálatos módon egy sötét világban élnek.
A háromnapos tárlat és a pénteki könyvbemutató is nagy sikernek örvendett, bizonyíték erre a hétfői nap is amikor a kiállítóterem gyerekzsongástól volt telített, szinte nem fértek a kis érdeklődök, akik miután csodálkozó szemekkel tekintették meg a kiállított festményeket, a szó szoros értelmében nekihasaltak a munkának. Mindennek az eredménye egy kiállítás a kiállításon, hiszen a kis művészpalánták munkái is külön erre kijelőlt helyre szemgyönyörködtetés céljából meg lettek jelentetve.
Nehéz lenne mindazt leírni ami a háromnapos kiállításon történt, hiszen érdemes volna minden kis mozzanatot megemlíteni, megörőkíteni, ehhez azonban akkora papírra volna szükségem amely beterítené az egész világot és biztos, hogy még akkor is kimaradna valami. Csodálatos az a pillanat amikor az ember, ha csak néhány percre is, de elfelejti a rohanó világ minden gondját-baját azzal, hogy megnéz egy festményt vagy meghallgat, esetleg elolvas egy verset. Köszönjük Horváth Piroskának és M. Simon Katalinnak, hogy hazahozták és itthon is megmutatták a szépet, megmutatták, hogy minden fizikai határon túl a művészetben nincsenek leküzdhetetlen akadályok, nincsenek tiltások, a művészetben mindenki meglelheti magának a kedvére valót. Még egyszer köszönjük nekik, sok sikert és kitartást a továbbiakban! Sok képet – Sok verset!


