A végvár is küzd a megmaradásért

Immár 5-ik alkalommal, 2010. szeptember 17 – 19 között, tartották meg, az Óradnai Magyar Kulturális Napokat. Szervezők az Óradnai Magyar Kulturális Egyesület, a Római Katolikus Plébánia és az RMDSZ helyi szervezete. Óradna, Naszódtól 41 km-re, északkeletre, a Radnai-havasok déli, a Borgói-hegység északi lábánál fekszik. Neve az ószláv ruda (érc) főnévből származik. Első említése egy 1235-ös óorosz krónikában maradt fenn. Rogerius mester Rodna néven említi, majd 1358-ban először Radna. Előtagja Újradnától különbözteti meg és először 1888-ból adatolható. A 12. században települt be német bányászokkal. Az Árpad-kori Magyarország legjelentősebb ezüstlelőhelye, egyben legnépesebb és legfontosabb településeinek egyike volt. Kiváltságos város ispán (comes) joghatósága alatt. 1241-ben a nagy tatárjárás talán első elpusztított települése volt. Négyezer lakosát megölték, a többit elhurcolták. A tatárjárás után 1268-ban épült Radna vára, ezután ideiglenesen visszanyerte korábbi jelentőségét. 1475-ben új szász telepesek költöztek be és hozzáláttak a környező hegyek aranykészletének kitermeléséhez. Az 1700-as években megindul a radnai bányászat harmadik periódusa, az ólomérc bányászata és 1763-ban ólomkohó létesül. Az új bányához osztrák, szlovák és magyar munkások érkeznek. A környék bányáiban 1990-es években 2800 bányász dolgozott és jelentős mennyiségben bányásztak cink-, ólom, -réz- és ezüstércet. A rendszerváltást követően egymás után zárták be a bányákat, jelenleg a kitermelés teljesen leállt. Középkori temploma a 13. században a ferencesekhez, előttük állítólag a domokosokhoz tartozott. Ma egyik tornya, és a hajója falainak részletei állnak romokban. Ezek méreteiből is következtethetünk az egykori város nagyságára. 1771-ben a túlnyomórészt katolikus bányászok számára kápolna épül, 1782-ben pedig plébániát létesítenek. Mai római katolikus temploma 1824-ben épült. 1876-tól állami magyar iskolája működött 1965-ig, amikor megszűnt a magyar oktatás. 2000-ben a római katolikus egyház óvodát létesített, 2006 óta pedig ismét működik magyar iskola. A közel 800 romai katolikus vallású lakosa közül, alig 400-an vallják magukat magyarnak, a nyelvet azonban sokkal kevesebben beszélik.
2010. szeptember 18-án, az óradnai művelődési házban megtartott előadáson, a műsort az óradnai Bányász Fúvószenekar nyitotta meg, “Szerencse Fel” bányászhimnusz akkordjaival. A zenekar ebben az évben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. A vendégeket Strambuné Osztrovszki Erzsébet helyi tanácsos, az óradnai RMDSZ elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet mondott, a rendezvény díszvendége, Dr. Szűcs Zoltán a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja. Ezután fellépett, Salgotarján testvértelepülésről érkezett, Bányász-Kohász Dalkor. Őket követte az óradnai gyermekcsoport és női kórus, közöttük Kaszás Mária debreceni tanárnővel, aki évek óta minden vakációban eljön oktatni a gyermekcsoportot és a felnőtteket. A műsor az almásmálomi “Almavirág”, a vicei “Hagyaték “ néptánc- és népdalcsoportok és a székelyudvarhelyi “Székely Dalkör” férfi kórusa fellépésével folytatódott, akik első alkalommal jöttek el Óradnára. A műsor végén az összes résztvevő együttes, közösen, elénekelte a “Boldogasszony Anyánk” régi himnuszt. A nap hagyományos báli mulatsággal zárult. Példaértékű, hogy előszeretettel végvárnak nevezett Óradnán, közel két évtizede, a helyi és egyházi elől járok, civil szervezetek, értelmiségiek, közöttük Bauer Ilona tanárnő és férje áldozatos munkájával és a közösség segítségével, újabban pedig a Salak tanító-óvónő házaspár kitűnő munkájával, megtartják és megőrzik magyarságukat és ápolják hagyományaikat, kapcsolatokat teremtenek nem csak az itthoni közösségekkel, hanem az anyaországgal is.