XI. Lármafa találkozó Cegőtelkén

Immár tizenegyedik alkalommal került sor  Cegőtelkén a „ Lármafa” találkozóra, a Cserhalom Művelődési Egyesület szervezésében, illetve társszervezőként az Összetartozunk program keretén belül Hargita Megye Tanácsa is részt válalt a munkában. Idén Csíkszeredából és Aranyosszékről (Felvinc- Várfalva, Harasztos) érkeztek résztvevők  a talalkozóra amelynek fő célja a cserhalmi csatára való megemlékezés volt. Hiszen kevesen vannak akik tudják, hogy Cegőtelke határában van az a bizonyos Cserhalom ahol, 1068-ban az Ozul vagy Oslu vezetése alatt betörő kunokkal Salamon király Kerlés mellett, Szolnok-Doboka vármegyében ütközött meg.  A csata előzményeiről annyit tudunk, hogy 1068-ban a kunok Ozul vezetésével betörtek Magyarország területére, végigpusztítva Erdély nagy részét, hatalmas zsákmányt ejtve. Mikor azonban ki akartak vonulni az országból, Salamon király, Géza és László hercegek az útjukat állták. A krónikák szerint Ozul először azt hitte, hogy könnyűszerrel legyőzheti a magyarokat, amikor azonban kémei jelentették, hogy a magyar sereg számbeli fölényben van, felhúzodott seregével a Kerlés melett levő Cserhalom hegyre. A magyarok három hadtestben rohanták meg a dombot, honnan a kunok erősen nyilaztak rájuk. A csata folyamán mind a három magyar vezér nagy hősiességről tett tanubizonyságot. Anonymus szerint úgy „aprították a kunok frissen beretvált fejeit, mint a nyers tököt”. A menekülők közül egy kunt, aki egy magyar lányt akart elrabolni, Szent László párviadalban ölt meg. Innen ered a már sok feldolgozást meglátott legenda melynek főszereplője László herceg, a későbbi Szent László király kinek életéből a magyar lovagkorra cserhalmi csata jelenetei gyakoroltak legmélyebb hatást. Ezekről énekeltek a hegedűsök s a képzőművészet többféleképp megörőkítette. Számos középkori székely templom falán is megtaláljuk megfestve ezt a legendát. Aquila János 1383-1386 között freskóban részletezte a cserhalmi ütközet epizódjait a Zala vármegyei bántornyai (azelőtt turnisai) templom északi falán. Hasonló freskók vannak Zsigrán (Szepes vármegye), Gelenczén (Háromszék) és több más székely templomban, Marosvásárhelyt, Székelyderzsen, Szebenben, stb. Linas egy Dél-Oroszországban lelt s a Szentpétervári Ermitázs birtokában levő áttört aranylap rajzát közli, melyet valamely a párthusok életéből vett legendás jelenetnek sejt, valójában a cserhalmi ütközetnek azt a jelenetét ábrázolja, midőn László a kun legyőzése után egy fa alatt a leány ölébe dőlve elalszik.  Vörösmarty Mihály aki maga is járt a helyszínen, a „Cserhalom” című eposzában költőileg dolgozta fel ezt az eseményt, melynek részletei hagyományon alapulnak.

Az ünnepi megemlékezés a cegőtelki református templomban vette kezdetét, ahol  Geréd Péter besztercei római katolikus főesperes igehírdetését követően, Pásztor Loránd cegőtelki református lelkipásztor, Székely Pál a Cserhalom Művelődési egyesület elnöke, Beder Tibor iró és Zonda Erika mint a Hargita megye Tanácsának Képviselője és az „Öszetartozunk” program irányitója köszöntötte az egybegyülteket. A helyi magyar iskolában járó kisdiákok is készültek az alkalomra, először ékes magyar szóval mutatták be a települést ahol élnek, illetve a himnusz eléneklése után a templom udvarán csillogtatták meg tánctudományukat. Mindezt követően a megemlékező gyülekezet kivonult a cegőtelki temetőben ahol büszkén áll az a „Cserhalom Művelődési Egyesület” tagjai által megálmodott és nem kis erőfeszítés árán kivitelezett impozáns emlékmű mely az ott majdnem egy évezreddel ezelőtti ütközetnek és Szent László királynak állít emléket. Koszoruzás előtt saját szemünkkel láthattuk amint a kún vitéz az elrabolt magyar lánnyal, paripáján próbál egérutat nyerni, de Szent László utol éri és párviadal után kiszabadítja a lányt eldöntve  ezzel a csata kimenetelét is. Ez a  történelm egy ilyen fontos fordulópontjának a felidézése is egy hagyomány Cegőtelkén, a helyi fiatalok minden évben eljátszodják a jelenetet a Kúndombok mellett. Az ünnepi megemlékezés koszoruzással és a Székely illetve a Magyar himnusz eléneklésével zárult, a lármafa találkozó viszont nem, hiszen a résztvevők továbbutaznak mert még sok szép megtekinteni való vár rájuk a Kárpát Medencébe.