Interjú Deák Zoltán tornatanárúrral

Miután egy felmérést végeztünk az Andrei Muresanu Főgimnáziumban megtudtuk , hogy a legtöbb diák többet szeretne megtudni Deák Zoltán tornatanárúrról ezért megkértük , hogy többet meséljen tanári karrierjéről , valamint diákélményeiről …

 

B.Róbert  : Mióta dolgozik mint tornatanár?

Deák Zoltán  : 2001 őszétől 2006 márciusáig , valamint 2010-2011 tanév kezdetétől.

B.Róbert  : Miért pont ezt a szakot választotta?

Deák Zoltán :  Mert nagyon szeretem a mozgást , már nagyon fiatal korom óta foci edzéseken jártam . 12.ik osztály elején azon gondolkodtam , hogy a közgazdaságtan egyetemre felvételizzek , de meggondoltam magam , mivel miközben edzőtáborokban voltam , edzésekre , meccsekre jártam rendszeresen , osztálytársaim már a matematika példatárok x.ik példatárát oldották végig . Rájöttem , hogy ha nem igazán kezdek el matematikai feladatokat oldani akkor kicsi az esély , hogy bejussak . Akkor úgy döntöttem , hogy azt fogom továbbra is csinálniamit a legjobban szeretek és felvételiztem a torna egyetemre . Nem volt könnyű a bejutás , mivel a sport probák mellett anatómia és román nyelvtanból is vizsgázni kellett .

B.Róbert  :  Mi a vélemenye a mai fiatalokról ?

Deák Zoltán : A fiatalokról az embernek jó véleménye lehet , mindig vannak kivételek de erről kár is beszélni .

B.Róbert : Hogyan vonza a diákokat a sportolás irányába ?

Deák Zoltán : Sajnos a mostani tanügyi helyzetben a tornaorák száma csökkent úgy , hogy heti 1 alkalommal torna óra nagyon kevés ahhoz , hogy az ember látható eredményeket érjen el , ezért próbálom éreztetni a diákokkal , hogy a sport , mozgás nem csak egy tantárgy , hanem egy része az egészségüknek .

B.Róbert  : Gondolta vaegyszer hogy  komoly sportoló legyen ?

Deák Zoltán : Vesenyszerüen sportoltam , focicsapattal közösen II.ik , III. ik helyetet értem el országos szakaszon . XII. osztály után döntenem kellett , hogy továbbá is edzésekre járjak és várjam , hogy majd valaki felfigyel rám , vagy inkább iskolámat folytassam és a második mellett döntöttem .

B.Róbert : Gondolt arra hogy versenyeket szervezzen,foci csapatot alapitson ?

Deák Zoltán : Versenyeket egyértelmüen szerveztem és szervezni fogok . Kimondottan valamilyen csapatot , valamilyen sportágba nem szándékozom alapitani . Az iskola főleg magyar szakos csapatával edzünk .

B.Róbert : Diák korában szokott lógni tornaóraról ?

Deák Zoltán :  Emlékeim szerint torna óráról nem igazán lógtam , persze volt olyan alkalom amikor én is kaptam kifogást , hogy ne tornásszak .

B.Róbert  : Mi volt a kedvenc tantargya?

Deák Zoltán : A torna mellett nagyon szerettem a matematikát .

B.Róbert : Elszokott lógni más órakról azért  , hogy a fiukkal elmenjen focizni egyet?

Deák Zoltán  : Volt 1-2 példa arra ,hogy meglógtunk de abban az időben nem volt divat a lógás és ritkán történt meg .

B.Róbert  : Érzi néha , hogy most is beállna a diákok közé játszani?

Deák Zoltán : Be is állok .

B.Róbert : Mit jelentett ön számára az a periodus amikor a Ifjusági Igazgatóságon dolgozott ?

Deák Zoltán : Nagyon nagy tapasztalat szerzés volt számomra 3 évet az Ifjusági Igazgatóságot vezetni .

B.Róbert : Jó lenne újra visszavezetni az érettségit tornából ?

Deák Zoltán : Szerintem igen , nagyon fontos lenne , ez egy plusz motiváció lenne a diákok számára , örökös vita , hogy most ez a vizsga jeggyel érjen véget vagy sem . Bármilyen formában fontos lenne , hogy egy fizikai állapotfelmérés is legyen .

B.Róbert : Mit tanácsol azoknak a diákoknak akik egy tanári karrierre pályáznak ?

Deák Zoltán : Hogy jól gondolják meg , mert egy nagyon szép szakma , de ugyanakkor nem könnyű .

B.Róbert : Melyik a legérdekesebb diák eseménye?

Deák Zoltán : A kirándulási élmények jútnak eszembe . Most viccesnek tűnik , akkor nem volt az , amikor egy Durau-i kirándulás során este a fiúk nem akartunk elaludni és az akkori osztályfőnők , Simionas Jolán tanárnő úgy büntetett meg , hogy a szálloda folyosóján térdeltünk .

B.Róbert : Milyen szerepet játszodtak a tanárok életében ?

Deák Zoltán : Úgy az osztályfőnőkeim , mint a tanárjaim is nagyban befolyásolták eletemet , ők kedveltették meg velem a mozgást , a kirándulásokat , Tőlük tanultam meg azt , hogy az igazi nagy teljesitményeket nem fizikai , testi erővel , hanem kitartással érjük el .

Rejtőt idézem :  ” Embernek lenni nagy betegség és gyógyithatatlan is . „

 

Köszönjük és továbbra is sok sikert kivánunk a következő tanévben  !