Lélekszámban csökken, arányaiban viszont nem apad az erdélyi magyarság

Létszámában kevesebb lesz, de arányaiban nem csökken az erdélyi magyar népesség, a romániai magyarság 5-6 százalékát fenyegeti a beolvadás veszélye – derült ki kedd este Horváth István és Kiss Tamás szociológus Erdélyi magyar demográfia és népességpolitika, a 2011-es népszámlálás várható eredményei című kolozsvári előadásából. Horváth István Az etnokulturális reprodukció kockázata című kutatásának eredményeit mutatta be, amelyet magyar anyanyelvűek, illetve magyarul beszélők körében készített.

A 4057 fős mintán alapuló reprezentatív felmérés szerint a magyar nemzeti kötődést felvállaló 18–45 év közötti korosztály,  saját bevallása alapján, 7 százaléka nem tud kielégítően kommunikálni magyarul, a kérdezőbiztosok minősítését is figyelembe véve ez akár tíz százalékukra is jellemző lehet. Ugyanakkor a magyartól eltérő nemzeti identitást magukénak valló megkérdezettek 51 százalékára jellemző a magyar nyelvi dominancia.

Arra a kérdésre, hogy otthon milyen nyelven beszélnek egymással, a megkérdezettek 89,7 százaléka válaszolta azt, hogy kizárólag csak magyarul. A gyerekek 11,5 százalékánál a szülők otthon használják a román nyelvet, nem csak oktatási célokra.

Horváth kifejtette, a legnagyobb kockázati tényezők a beolvadást tekintve a nyelvi dominancia, a kifejezési nehézségek, az otthoni nyelvhasználat és az iskolaválasztás is, sok magyar szülő inkább román iskolába küldi a gyerekét. A beolvadás veszélye a romániai magyarság 7–9 százalékát érinti, ezt némileg ellensúlyozza – elsősorban a Székelyföldön – a nem magyar identitást vállalók nyelvi szocializációja, így 5–6 százalékra csökken a veszély.