Május 26-án támogassuk az erős magyar képviseletet – III. rész

Beszélgetés Hegedüs Csillával 

Tudtad-e?!  

Kolozsváron született 1967. szeptember 9-én. Egy leánygyermek boldog édesanyja.

Végzettsége: közgazdász, valamint andragógus.

 

Aki május 26-án az RMDSZ-re szavaz, az egész kárpát-medencei magyar képviseletet is erősíti!” – fogalmazta meg üzenetében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, aki erre a tétre alapozva megfelelő felkészültségű jelöltekkel indul a választásokon. Mivel Romániát 33 hely illeti meg a következő összetételű Európai Parlamentben, az RMDSZ-nek 33 (plusz tíz taratalék-) fősre kellett kiegészítenie a névsort, hogy teljes listát állíthasson. A 43 tagú listán parlamenti, kormányzati, önkormányzati tisztségviselői, megyei szervezeti képviselői kerültek. Kelemen Hunor szövetségi elnök zárja a listát.

Hegedüs Csilla, aki a rangsorolás következtében a harmadik a listán, elsősorban örökségvédelmi tevékenysége révén vált ismertté, ugyanakkor ő az országszinten nagy sikernek örvendő Örökségünk őrei projekt megálmodója és kivitelezője. Mindezek mellett egy erős politikai karrier is van a háta mögött, volt kulturális államtitkár, kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes. Vele beszélgettünk az európai parlamenti képviselet fontosságáról, megvalósításokról és célkitűzésekről.

 

Z.S.T. Miért fontos az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló európai törvény? Mit fed ez a kezdeményezés valójában?

H.CS. A Minority SafePack-et az RMDSZ kezdeményezte, a magyar emberek pedig aláírásukkal támogatták mindenhol a Kárpát-medencében, és mellénk álltak Európa kisebbségben élő népei is. Most rajtunk múlik, hogy törvény szülessen a kezdeményezésből. Ha nem lesz erős magyar képviselet, leseprik a döntéshozók asztaláról a kezdeményezést, és kárba vész sok év munkája, 1.3 millió ember jogos kérése. Akkor természetes lesz az, hogy előljáróinkat többezer euróra büntetik nemzeti szimbólumaink használatáért, himnuszaink énekléséért, a magyar nyelvű feliratokért. Ezt azonban nem engedhetjük meg! Az erdélyi magyarok pontosan tudják, hogy az ők érdekeiket senki más nem fogja képviselni. Ha viszont ott leszünk, és lesz erőnk, partnereket keresünk, többséget alakítunk, és kiharcoljuk a törvényt, elérnénk azt, hogy zászlóinkra ne támadhasson senki, ismerjék el és védjék nemzeti szimbólumainkat, ne űzhessenek csúfot a magyar és a székely himnuszból, sőt büntessék azt, aki ezt teszi. Az európai uniós törvény továbbá garantálná anyanyelvhasználati jogunkat oktatásban, közintézményekben.

Nem bízhatjuk a kisebbségek jogait pusztán a tagállamok, így csupán a román állam jóindulatára! Az állam és a vezető román politikusok hangos nyilatkozatai ellenére, mi ismerjük a valóságot: Románia nem mintaállam, nincs rendezve a nemzeti kisebbségek helyzete. Ezért is van szükség uniós szintű szabályozásra, de ahhoz, hogy ezt elérjük, erős jelenlétre van szükségünk Brüsszelben.

Magyar szórvány napja Besztercén – 2016. november 16.

 

Z.S.T.  Mit ért a szövetség azon kijelentése alatt, hogy soha a választásoknak nem volt ekkora tétje, mint most? Mi változhat az erdélyi magyar polgárok javára, ha kellő képviseletet juttat az RMDSZ az Európai Parlamentbe?

H.CS. Az Európai Unió sokat változott, de most újra változnia kell. Változnia kell ahhoz, hogy az emberek Európát közelebb érezzék magukhoz. Nem az intézményekről kell szólnia, hanem az emberekről. Brüsszelben a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva kell döntéseket hozni.

Az erdélyi magyarságnak is az az érdeke, hogy erős legyen az Európai Unió, hiszen másképp nincs esélye a globális versenyben, és így biztosítja Erdély további fejlődését is. Az Unió változások előtt áll, mi pedig azon dolgozunk, hogy ennek a reformnak a nyertesei az erdélyi magyarok, és általában az európai őshonos nyelvi és etnikai kisebbségek legyenek.

Soha nem volt még ekkora tétje az EP-választásoknak, mint most. Május 26-án eldől, hogy azok lesznek többségben, akik nyitottak az őshonos kisebbségek ügye iránt, vagy azok, akik nem akarnak tudomást venni jogainkról, törekvéseinkről. Eldől, hogy településeink tovább fejlődnek-e az uniós forrásokból, gazdáink kapnak-e területalapú támogatást, vagy csökkenni fognak ezek a pénzösszegek. Május 26-án eldől, hogy erős magyar képviselet fog dolgozni értünk Európában, vagy csak a magyarellenes román politikusok hangja fog hallatszani Brüsszelben. A feladatunk tehát kettős: harcolni a magyar ügyért, és harcolni a magyarellenességgel szemben.

 

Z.S.T. Az európai kisebbségvédelmi törvény mellett, milyen konkrét megfogalmazásai vannak a Szövetségnek, ami az EP-képviselők tevékenységét illeti a jövőre nézve?

H.CS. Azt szeretnénk, ha több uniós pénz jutna fejlesztésekre. Azt kérjük majd az uniótól, hogy csoportosítsák át regionális támogatásokat, legyen külön uniós pénzalap a megyei fejlesztésekre, az erdélyi autópályát uniós pénzekből építsék fel, csökkentség a pályázatokkal járó bürokráciát, az eu-s pályázatok ne csökkenjenek, sőt növekedjenek, hogy közösségeink fejlődhessenek, gyarapodhassanak. 

Megyei Küldöttek Tanácsa Besztercén – 2018. február 9.

 

Z.S.T. Nekünk, magyaroknak, egyik legdrágább kincsünk, a kultúránk. Ha röviden meg kellene fogalmazni, mit tudnánk elmondani az Uniónak, mivel járultunk hozzá az európai kultúrához?

H.CS. Azt mondanám el az erdélyi kultúráról, Erdélyről, az erdélyi magyarságról, hogy ezer éve Európa erős, értékteremtő közössége vagyunk, amely kiharcolja jogait – és nem olcsó munkaerő, amelyet kedvükre kihasználhatnak, rendreutasíthatnak a brüsszeli vezetők. Nálunk születtek meg európaiságunk alapelvei: a vallás és lelkiismereti szabadság törvénye, a tolerancia, de mi védtük Európa határait évszázadokon keresztül, ma pedig azt akarjuk, hogy Európa legyen partnerünk egy méltó életet élő, fejlődő, erős erdélyi magyar közösség építésében.

Épített örökségünk, templomaink és iskoláink olyan kincsek, amelyek közösségünk lelki, szellemi gyarapodását szolgálják s amelyek továbbra is az erdélyi magyar lét legerősebb bástyái. Ezek az épületek nem romok és nem falak: legkézenfekvőbb jelei annak, hogy mit alkotott Erdélyben a magyar közösségünk az elmúlt ezer évben, s hogy jogunk van itt lenni. Mi ezeket az épületeket nap mint nap használjuk: itt tanulnak a gyermekeink, itt találjuk meg a lelki békénk, itt kapcsolódunk ki, mindennapi életünk helyszínei.

 

Z.S.T. Hogyan tudná kicsit részletesebben kifejteni azt a kijelentését „azért dolgozom, hogy jó legyen Erdélyben magyarként élni.”? Konkrétumokban beszélve, miként könnyítheti meg egy EP képviselő a Romániában élő magyar ember életét?

H.CS. Számomra, az erdélyi közösség számára jól élni elsősorban azt jelenti, hogy teljes jogú állampolgárai lehetünk országunknak, hogy tiszteletben tartják jogainkat, szabadon használhatjuk nemzeti szimbólumainkat, anyanyelvünket. Gyermekeink magyarul tanulhatnak az iskolában, és senki sem űz gúnyt abból, ha magyarul szólalunk meg az orvosnál, és senki sem büntet meg azért, mert szeretnénk magyarul is feltüntetni utcáink, épületeink nevét.

Célom, tájékoztassam az európai döntéshozókat a minket ért jogtiprásokról, hisz a néma közösségnek Európa nem hallja a szavát. Ehhez folyamatosan ismertetnünk kell az igazságot nemzetközi szinten is. Célom továbbá az, hogy több, könnyebben lehívható Uniós forrásunk legyen, azért, hogy Erdély épüljön és szépüljön.  Legyen út, híd, csatorna, legyen támogatás a gazdáknak, hogy egyszerűen: jól éljünk, méltó életet éljünk itthon, a szülőföldünkön, ahonnan a gyermekeink nem mennek el a nagyvilágba, vagy ha elmennek tanulni, hazatérnek.

Hegedüs Csilla és a Besztercei Híradó legfrissebb lapszáma – 2014

 

Z.S.T. Milyen üzenettel erősítené még a Beszterce-Naszód megyei magyarokban a május 26-i európai parlamenti választások fontosságát?

H.CS. Tudom, hogy fontos nekik az, hogy méltó életet éljünk itthon, a szülőföldünkön, az, hogy Erdély fejlődjön, hogy jó legyen itthon élni.  Az aláírásgyűjtéskor is ez volt az egyik leggyakrabban felvetett kérdés, legyen szó a gazdákról, akik tovább akarják fejleszteni a gazdaságuk vagy az önkormányzatokról, akik folytatni akarják a megkezdett munkákat utat, hidat, csatornahálózatot építeni. Épített örökségünk soha nem kapott ennyi támogatást: 168 millió eurót pályáztak az egyházak és az önkormányzatot templomok, iskolák, kastélyok felújítására. Ennyi pénzt a román állam 100 év alatt nem költött erre a célra. Mindannyian érezzük: a tét a támogatások megtartása, és közösségünk jogainak kivívása. Emiatt is bízom abban, hogy május 26-án megmutatjuk, közösen, Beszterce-Naszód megyében, Erdélyben, hogy erős közösség áll mellettünk, és együtt erősek, erősebbek vagyunk. A tét óriási: Európa, és ezen belül a mi jövőnk. Európa változik, és én azt szeretném, hogy ennek a változásnak ne az elszenvedői, hanem az alakítói és a nyertesei legyünk. Ez a tétje a május 26-i választásnak. Itt Beszterce Naszód megyében, itt Erdélyben.

Több információ Hegedüs Csilla, EP-képviselőjelölt tevékenységéről >itt< és >itt< olvasható.