Célkeresztben – Zoltán-Sipos Tímea

Neve: Zoltán-Sipos Tímea
Született: 1989. december 24.
Családi állapota: Férjezett, egy gyermek édesanyja
Végzettsége: 2008-ban végzett az Andrei Mureşanu Főgimnázium Matematika-Informatika szakán 2011-ben a BBTE Újságjrás Karán diplomázik, majd 2013-ban ugyanezen egyetem Kommunikáció és Politikai Marketing szakán mesteri diplomát szerez. 2012-ben befejezi jogi tanulmányait a Bukaresti Egyetemen, majd 2013-ban mesteri diplomát szerez a Büntetőjogi-tudomány és kriminalisztika szakon.
Foglalkozása: Referens
RMDSZ Tagság: 2012
Hobby: A sminkelés művészete

Az RMDSZ színeiben a megyei tanácsosi székért, második helyen induló fiatal anyukát kérdeztük, múltjáról jelenéről és jövendőbeli elképzeléseiről. Tímea szerint létezik jövő a megyében a fiatalok számára. Tettekre van szükség, nem csupán tanácsokra. Megmaradni magyarnak a szórványban, nem csupán kihívás, de szent kötelesség is. Ezt elérni viszont csak összefogással lehet. Amennyiben bizalmat szavaznak neki, ő mindent megtesz annak érdekében, hogy erősítse, és segítse a megye polgárait abban, hogy itthon boldogulhassanak. Eddig szerzett tapasztalatait és tanulmányait kamatoztatva azt szeretné elérni, hogy a magyar fiatalok itthon valóban otthon érezzék magukat.
 
Miért vállalkozik valaki arra, hogy megyei tanácsos jelölt legyen?
Az emberek változást szeretnének, legtöbbször azt halljuk, hogy fiatalítani kell. A fiatalokkal legkönnyebben pedig egy fiatal érthet szót, hiszen ismeri igényeiket, terveiket, minden-napi gondjaikat. Személyemben úgy gondolom, a fiatalok és nemcsak ők, olyan embert ismerhettek meg eddigi munkáim során, aki emberközeli, segítőkész és hajlandó párbeszédet folytatni. Az elmúlt évekbeli tapaszta-lataimat szeretném kamatoztatni immár önkormányzati szinten. Amennyiben a választók megtisztelnek bizalmukkal, törekedni fogok arra, hogy Beszterce-Naszód megye egy olyan vidék legyen mindenki számára, ahol megmaradnak, a fiatalok. Hiszem azt, hogy szórványvidékünket egy új, egy fiatal csapat élesztheti újjá.  Ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el, sok munka és odaadás szükséges. Magától egyszerre semmi sem fog megváltozni, de ha együttes erővel lépünk fel elszántan, kitartóan, sikerülni fog. Én bízom benne. 
 
Milyen „szakmai” háttérrel rendelkezik?
A MADISZ elnökeként idáig, főként a fiatalok összefogására fektettem hangsúlyt. Számos példával szolgálhatok: megyei ifjúsági tábor, vetélkedők, sportrendezvények, országos és nemzetközi kirándulások. Külön említést érdemel az Ifjúsági Karaván, mellyel úgymond házhoz vittük a kulturális programokat. Bejártuk a megye számos magyar lakta települését, összefogva a városi és vidéki fiatalokat. Együtt tanulva és szórakozva ismertük meg jobban egymást. Természetesen mindez nem volt könnyű feladat, de a lelkes önkéntes fiataloknak köszönhetően, mindezt sikerült véghezvinni. Mindemellett merem állítani, hogy mindig ott voltam, ahol szükség volt rám.


Amennyiben megválasztják fiatal anyukaként jut e majd idő egyrészt a családra másrészt a hivatásra?

Amit az ember szívesen tesz, az bizonyára jól fog sikerülni. Mindig is szerettem a gyerekeket, és most, hogy már újdonsült anyuka lettem, beteljesedett egy álmom. Mindazonáltal a munkámat is nagyon kedvelem, hiszen mindig is az emberek körében tevékenykedtem, és az elkövetkezőkben is velük és értük fogok dolgozni. Véleményem szerint sikerül majd megtalálni az egyensúlyt, még akkor is, hogy ha ez nem mindig lesz egyszerű.


Ha sikerül bekerülni a megyei listán, melyek az első célkitűzései?
Elsősorban törekedni szeretnék arra, hogy megyénk egy jobb megélhetőségi teret biztosítson az itt lakók számára. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez mindenkinek mást jelent. Van, akinek jó munkahelyet, oktatást, egészségügyi ellátást, infrastrukturális fejlődést másoknak kulturális eseményeket, kikapcsoló-dást, szórakozási lehetőségeket vagy éppen nyugalmat nyújt. Természe-tesen mindezt nem lehet azonnal véghezvinni. Lépésről lépésre kell haladni. A legfontosabb az ember-közeliség. Az emberek mindennapi gondjaira kell összpontosítani, és megoldást találni. Egy konstruktív folytonos párbeszéddel és egy hozzáértő jó csapattal ez bizonyára sikerülni fog.


Mire számíthatunk a kampányban?
Idén a kampány kissé eltérő lesz az eddigieknél nem csak nekünk, hanem minden pártnak. Eltűnnek majd a különféle jutalomzacskók, esernyők, vedrek, öngyújtók, golyóstollak, melyeket főként a nagyobb pártalakulatok használtak előszeretettel. Ez úgy vélem egy pozitív változás, és előnyösebb a közösség számára. A jelöltet a képességei, munkássága és elhivatottsága juttassa a címéhez, ne pedig más. Mi elsősorban az emberközeli kampányra építünk, a szavazókat felkeressük, szemtől szembe találkozunk, elbeszélgetünk velük. A szórólapot is úgy a legszebb, ha maga a jelölt vagy csapata adhatja át, hiszen gyakorlatilag lehetetlen, hogy a jelölt egymaga az egész megyét bejárja, így a kampánystábja segíti ebben. Természetesen ott leszünk a hagyományos, és közösségi médiában is.

Mennyire reális a bejutási esély a megyei tanácsba?
Semmi sem lehetetlen. Célunk az 5 százalékos bejutási küszöb elérése. Sajnos 2008 óta az RMDSZ-nek nincs képviselete a Beszterce-Naszód megyei tanácsban. Újra bekerülni ennyi év után nem lesz könnyű, de csak rajtunk múlik. Ha kihasználjuk azt az általános jelenséget, hogy az emberek nagy része, megcsömörlött az eddigi évek politikájától, és nem megy el szavazni, a magyar szavazók pedig ennek ellenére elmennek, bizonyára sikerül. A szavazáson való részvétel a kulcsszó. Arra kérjük szavazóinkat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a szavazáson, és másokat is erre biztassanak. A családból ne csak egyvalaki járuljon az urnák elé, hanem mindenki, aki erre jogosult. Ha mindezek teljesülnek, akkor biztosan elérjük az 5 százalékos küszöböt. Én bízom a magyar szavazók józanságában és tenniakarásában. Hiszem azt, hogy elnyerjük bizalmukat és sikerül.

Hogyan lehetne „megfogni” a vegyes házasságban élőket?
Számunkra nagyon fontos kérdés a vegyes házasságokban élők megszólítása. Szórványban élünk, és ennek velejárója, hogy egyre több a vegyes házasság. Úgy próbáljuk őket felénk édesgetni, hogy közös programokat szervezünk. Ilyen alkalmak már léteznek, példaként említhetjük az „igazi”magyar majálist, ahol a beszélt nyelvtől függetlenül jól érzi magát a résztvevő. A más nemzetiségűek az ilyen eseményeken döbbennek rá igazán, hogy a magyar kisebbség nem egy mumus, akitől félni kell, hanem egy befogadó, barátságos, nyitott közösség, akihez igenis lehet közeledni.