Kicsoda Lois Abbingh? És mi köze Giottohoz? De ki ez a Giotto?

Különleges kapcsolat alakult ki az ezüstérmes holland kézilabdázó Lois Abbingh és egy XIII. században élt olasz művész között, mely kapcsolatra a közelmúltba derült fény, amikor is Lois Nagybányáról a Besztercétől 5 km-re levő Kiszsolnára látogatott, hogy ott örökbefogadja a község romos evangélikus templomát és megtekintse „örökségét”. A templomocska ugyanis Giotto művének, a Navicellának egyik leghűségesebb másolatát rejti. 

Ezt mozzanatot igen sok minden előzte meg, elsősorban a templomocska és Giotto kapcsolatára kellene fény vetüljön. Erre a viszonyra Szabó Tekla, erdélyi származású művészettörténész, már 2010-ben megjelentetett tanulmányt. A múlt évben magyar értékmentők újabb kutatásokba kezdtek.

A kis templomról azt kell tudni, hogy az összeomlás szélén álló épületet a XV. században építették és Szent Péternek ajánlották. Az 1600-as években egykori freskóit lemeszelték miután az evangélikus egyházhoz került. A szász lakosság kitelepítése után, a második világháború után, a templom sorsa megpecsételődött, a 80-as évek után gyors pusztulásra lett ítélve, amint a gyülekezet kihalt.  Az erózió a szentély vakolatát megkezdte, és lassan-lassan előbukkantak ez egykori falfestmények is. Az évek alatt újabb és újabb részletek bukkantak fel, de sajnos el is tűntek, le is omlottak olyan részletek melyeket fénykép híján nehéz rekonstruálni, képbe helyezni. A Beszterce-Naszód Megyei Tanács fennhatósága alatt álló épületet helyi kutatók, örökségvédők, jóakarók megpróbálták megmenteni 2010-ben, ám sikertelenül.  

Új lendülettel láttak hozzá a magyar kutatók a munkához: a Möllner István Alapítvány kutatócsoportja és Papp Szilárd a budapesti Szépművészeti Múzeum művészettörténésze, akik egy Magyarországon megszervezett konferencia keretén belül, nyilvánosságra hozták a kutatás eredményeit, miszerint a kiszsolnai templom falát Giotto elpusztult római mozaikjának, az 1300 körül készült Navicellának korabeli freskómásolata díszíti.  A falfestmény a Genezáreti tavon járó Jézust ábrázolja, amint a csónakban ülő tanítványokhoz közelít, kezét nyújtva a vízben alámerülő Péternek. A magyar szakember a festmény megmaradt alakjaiból, a gesztusokból arra a határozott következtetésre jutott, hogy a kiszsolnai freskót egy olyan művész festhette, aki a római Szent Péter bazilikában még láthatta  Giotto mozaikját, annak mintájára készítette el a kis mezőségi templom szentélyének díszítéséül szolgáló falfestményt. A szentély többi freskója is egyedi értékekkel bírhat, a Navicella kép mellett egy olyan képtöredék tűnt fel, amely Pétert ábrázolja, mint emberhalászt, ez is Európában egyedi ábrázolás. Ez alátámasztja azt a magyar kutatók által is kihangsúlyozott tényt, hogy a kiszsolnai templom művészettörténeti jelentősége nemzetközi jelleggel bír. 

Visszakanyarodva a március végi történésekre, a képben ismét a Möllner István Alapítvány, s annak képviseletében Kollár Tibor: „Az a helyzet hogy van egy gyönyörű templomunk, ami európai szempontból is jelentős ugyanakkor ennek a templomnak az állapota olyan, hogy az egy éven belüli összeomlással fenyeget, ennek kapcsán határoztuk el, hogy megteszünk mindent, hogy együttműködésben a helyi önkormányzattal jobbra fordítsuk a templom sorsát. Felkértük Lois Abbingh-ot hogy legyen a templom jószolgálati nagykövete.”  S a holland kézilabdázó elfogadta a megtisztelő titulust, örömmel és érdeklődéssel vállalva azt, hogy nevét és népszerűségét megosztja az örökbefogadott műemlékkel. Besztercei és kiszsolnai látogatása sikeres volt, őszinte érdeklődéssel és meleg szeretettel volt fogadva a Megyei Tanács elnöke által, a találkozón jelen volt a helyi RMDSZ elnöke és a besztercei Múzeum igazgatója is, valamint a helyi sajtó apraja-nagyja. A március 31-én lezajlott sajtókonferencián a Megyei Tanács elnöke ígéretet tett, hogy megoldja előbb a jogvitát a templom tulajdonviszonyát illetően, majd arra, hogy megtalálja a szükséges forrásokat a templom rehabilitációja érdekében, kifejtve, hogy fontosnak tartja a műemlékvédelmet, de sajnos nincsenek források ezeknek fenntartására, megóvására.  Lois Abbingh honlapján így vélekedett: „A projekt vezetője, Tibor Kollár és én találkoztam a besztercei Megyei Tanács elnökével. Ők próbálják megtalálni az anyagiakat, így elindulhat a templom felújítása. Én is részt vettem a sajtótájékoztatón, melyet ennek kapcsán szervezetek, majd végre megtekinthettem a kiszsolnai templomot. Annyira lenyűgöző volt, hogy végre láthattam a különleges freskókat. El sem tudjátok képzelni, hogy hány évesek azok a rajzok, és annyira szomorú, hogy senki sincs aki az épületet fenntarthassa. Ezért nagyon remélem a projekt működni fog, hogy lesz egy kis pénzt a templom felújítására, mert nincs sok idő.”

Az elmúlt pár hónapban a kiszsolnai templom ismét az helyi és nemzetközi közérdek méltó célpontja lett, számos helyi, anyaországi és külföldi neves újság cikkezett erről a nagyszerű felfedezésről, sőt most már nem lehet lemosni azt a jelzőt a templomról melyet egyik külföldi laptól kapott: „gyöngyszem a gazban”. Sikerült a helyi hatóságok figyelmét felkelteni épített örökségünkre, akik éveken keresztül félkézzel kezelték a helyi műemlékeket érintő égető kérdéseket, állíthatjuk azt is, hogy a Möllner István Alapítvány elérte egyik célját. Kíváncsian várjuk az érintett intézmények ígéreteinek beváltását, mert arról meggyőződtünk, a magyar értékmentők minden követ megmozgattak a műemlék népszerűsítése, nemzetközi elismerése érdekében.