Szabadság, az erdélyi magyarság legnagyobb kincse!

Megemlékező műsor Besztercén Nemzeti Ünnepünk alkalmával

 

 

 

 

„Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés
1. Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlésével.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!

(a forradalom követeléseinek összefoglalása tizenkét pontban)

 

Március 15-e egy mély nyomot hagyó, emlékezetes nap minden magyar számára. A Petőfi és a márciusi ifjak nevével összeforrott magyar szabadságharc 166 év után is elevenen él a magyar emberek szívében. Ez az a nap, amikor az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdetét ünnepeljük, a szabadságszeretetet és a szabadság utáni vágyat. Ez nap egyben a magyar sajtó napja is, hiszen 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. Hivatalosan 1990 óta emlegetjük nemzeti ünnepünkként ezt a napot.

1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete folyó év március 15-én, szombaton megemlékező ünnepséget szervezett a Beszterce városi kulturális központ ideiglenes dísztermében. Az eseményen részt vett Magyari Tivadar, oktatásért felelős főtitkárhelyettes, Ovidiu Teodor Creţu, Beszterce város polgármestere, Emil Radu Moldovan, Beszterce-Naszód Megyei Tanácsának elnöke, Ioan Ţintean, Beszterce város prefektusa és az ünnepség házigazdája, Décsei Atilla-Lehel, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke, aki tolmácsolta Kelemen Hunor, szövetségi elnök üzenetét:

„Március 15. a magyarok szabadságának ünnepe. Nem csak a 48-as forradalomé, de a 89-esé és a 90-es vásárhelyi tüntetésé is. Egyszerre tanít és emlékeztet. Tanít arra, hogy a szabadság a legnagyobb kincsünk, és emlékeztet arra is, hogy milyen könnyen veszélybe kerülhet. Idén ünnepelünk és figyelünk. Ünnepeljük a szabadság céljait, de figyeljük ellenségeit. A szabadság út egy olyan cél felé, amelyet csak akkor érünk el, ha mindennap megküzdünk érte azzal a tudattal, hogy másnap újra kell kezdeni.

A szabadságért nem csupán küzdeni kell. A szabadságunkkal élnünk kell.  25 éve ezt is folyamatosan tanuljuk, gyakoroljuk. Ami tegnap elérhetetlennek tűnt, mára megvalósult. De ha nem tűzünk ki új célokat holnapra, a tegnap elért eredmények is veszélybe kerülhetnek.

Egy közösség szabadságcéljai mindaddig jogosak, ameddig nem korlátozzák mások szabadságát. Egy kisebbségi közösség szabadság-vágya addig terjedhet, ameddig a többség nem érzi magát korlátozva. Nekünk, az RMDSZ politikusainak az is a dolgunk, hogy megtanítsuk a többséget arra, hogy nem ellenük, hanem magunkért akarunk szabadok lenni. És tanuljuk meg mi magunk is, hogy nem lehet elégedetten hátradőlni: mindig új célokért kell dolgoznunk.

 

Az erdélyi magyarság ma szabad. Ünnepeink ugyan nem hivatalosak, de már hivatalosan elismertek. Nemzeti szimbólumaink használatát törvény szavatolja, de azt is tapasztaljuk, hogy ez nem mindenki számára egyértelmű. Az RMDSZ számára a magyar közösség biztonsága a legfontosabb. A magyar emberek azt várják tőlünk, hogy védjük meg és bővítsük jogainkat, tartsuk egybe közösségünket. Az a dolgunk, hogy képviseljük és érvényesítsük a magyar emberek érdekét és akaratát: Erdélyben, Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben is. Az önkormányzati és parlamenti jelenlétünk mellett fontos, hogy a román kormányban és az európai parlamentben is ott legyünk. Azt akarjuk, hogy jobb és szabadabb életet tudjunk biztosítani minden romániai magyarnak. Hiszen ez a vágyunk mindannyiunknak. Ezért küzdünk, ezért harcolunk. 25 éve együtt.”

A kulturális műsor Horváth István – Tornyot raktam című verssel startolt, Szakács-Márton Avar Bálint előadásában, majd a római-katolikus Trinitas kórus műsora következett, Kinda Péter kántor vezetésével, valamint az Andrei Mureşanu IV. osztályos diákja, Zoltán Krisztina lépett színpadra, aki katonadalokat és népdalokat énekelt.

Petőfi Sándor március 15-e és az azt követő szabadságharc kiemelkedő egyénisége volt. Ő az a szikra, amely életben tartotta mindvégig a szabadság utáni reményt. Sztankovszky Zsuzsa és Poénár Rus Éva pedagógusok irányításával az Andrei Mureşanu Főgimnázium magyar tagozatos diákjai magas színvonalú, tematikus ünnepi műsort mutattak be a jelenlévőknek. Hagyományhoz illően a Nemzeti dal hangzott el a színpadon Szakács-Márton Avar Bálint tolmácsolásában, majd a besztercei történelmi egyházak lelkipásztorainak, Lőrincz Attila, református lelkipásztor, Tóth Zoltán-Csaba, evangélikus lelkipásztor és Kelemen Sándor baptista lelkipásztor rövid áldásával zárult a műsor.