Friss hírek

Az alulról jövő építkezés híve, László Attila szenátor, Mezőköbölkúton

Nincs felülről ráerőszakolt összefogás

Fogadóórát tartott megyénkben László Attila, aki az RMDSZ színeiben a 2012 parlamenti választások folyamán négy évre szóló szenátori mandátumot nyert. Április 11-én Mezőköbölkút lakosainak volt alkalmuk elmondani problémáikat, nehézségeiket, esetleges kéréseiket a szenátornak. A fogadóóra 13 órakor vette kezdetét és közel két órát tartott.

László Attila szakmája szerint gyerekgyógyász, négy évig Kolozsvár alpolgármestere, ezzel párhuzamosan hat évig Kolozs megye RMDSZ elnöke és jelenleg ő a romániai kilenc szenátor egyike. A jelenlegi törvény lehetőséget biztosít számára, hogy átlépje körzetének határait és olyan településekre is eljusson, ahonnan a közösség nehezen tud Bukarestbe, vagy akár a megyei tanácsba küldeni embereket, mert kicsi a részarány. Ez a fogadóórák fő célja. Olyan esetekben is lehet igényelni a szenátor úr jelenlétét, amikor ügyintézés, tanács, gyűlés, polgármesterekkel való egyeztetés zajlik.

Napjainkban olyan módszereknek vagyunk a szenvedő alanyai, amiről azt gondoltuk, hogy már rég elfelejtettük. Január második felében a parlamentben elfogadták az ország költségvetését, amelyik az eddigi megszokotnál is kisebb. Ellenben aznap délután a viták nem a költségvetés csökkenéséről szóltak, hanem itt következik a stratégia bekapcsolása, hogy tereljük el a témát, azaz elkezdődtek a viták a székely zászló ügyében. Az 588 képviselő és szenátorból 20 perccel a gyűlés kezdetét követően 146-on ültek a terembe, majd amikor az idő az éjfélt is meghaladta csupán 46-on, amiből 27 RMDSZ-es volt. „Romániában a törvény arról rendelkezik, hogy az ország zászlaját hogyan kell használni. Azt, hogy egy közösség a saját szimbólumait hogyan használja a saját döntése, illetve a megyei vagy helyi tanácsnak a döntése. Ha Önök eldöntik, hogy legyen egy saját szimbólumuk, zászlajuk, az az Önök döntése és az egy jóváhagyott szimbólum!” – magyarázta a szenátor. „Véleményem szerint valamilyen szinten rosszul kezeljük ezeket a dolgokat, meg kellett volna mondani annak a kislánynak, aki március 15-én a román nemzeti színű pántlikával jelent meg az iskolában, hogy neki is jogában áll a saját színeit viselni és nekünk is jogunkban áll a sajátunkat hordani, nem kellett volna nemzeti hőst csinálni belőle.” – folytatta.

Továbbá röviden bemutatta szerepkörét a parlamentbe, valamint tájékoztatta a mezőköbölkúti érdeklődőket a parlamenti képviselők és szenátorok feladatköréről.

Olyan törvénymódosítást akarnak a közeljövőben elfogadni, amelyik a földekről meg az ingatlanokról szólna. Ha vannak olyan esetek, ahol nem volt befejezve a földvisszaszolgáltatás, ahol van olyan kérelem, amelyik nem volt kielégítve vagy megszületett a döntés, de nem volt valaki birtokba helyezve, akkor ezekről minél előbb tudosítani kell a polgármestert, illetve a tanácsosokat. Ha az illető módosítást elfogadják, nagy a valószínűsége, hogy 2017-ig nem fog változni semmi, minden a jelenlegi stádiumába fog maradni, azaz befagyasztják a visszaszolgáltatást. Ebben a periódusban nem történnek birtokba helyezések, azok esetében, akik pereskednek, nem hozhatnak döntéseket a bírók, csupán 2017 után nyilatkozhatnak mezőgazdasági helyek, erdők, ingatlanokról.

Mindezek hallatára, a mezőköbölkúti lakosok, tudtára adták László Attila szenátornak milyen gondokkal küzdenek község szinten. Nagy Sándor, a helyi RMDSZ elnök pontokba összefoglalta ezeket. Érdeklődtek a 2014-2020 közötti Úniós projektről, ami a mezőgazdasági támogatásokat illeti, hogy mennyire haladtak ezzel Romániában. A szenátor említésre méltatta, hogy ez még nincs elfogadva, de a mezőgazdaságra szánt összegek nőni fognak, a probléma az, hogy a Román állam azáltal, hogy bevezeti az adózást, főleg az állattenyésztésre és az állati termékekre, de a növény termesztésre is, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megadott támogatás 25-30%-át vissza fogja venni, mint adó. Tehát ámbár nő a támogatás, az adózásnak köszönhetően csökkeni fog valamelyest. „Nagyon remélem, hogy az alkotmánybírók úgy fognak nyilatkozni, hogy alkotmányellenes ez az adózási típus, ugyanis Önök fizetnek területadót, minden mezőgazdasági területért fizetnek már egy adót, és most ugyanarra a területre még egy adót kivetni alkotmányellenes. Amit mi nehezményeztünk –  egy típusu adó kivetése esetében -, hogy a jelenlegi elfogadott formában az adózásból egy lej sem jut az önkormányzatokhoz. Olyan körülmények között, hogy 3200 önkormányzat van az országban, ebből 2700-nak annyi jövedelme sincs, hogy a polgármesteri hivatalban dolgozók járuléki díját kifizesse, nemhogy másvalamivel is foglalkozzon” – jelentette ki László Attila. „Ezzel párhuzamosan a kormány átruházta a szociális ellátásokat és a különböző szociális juttatások kifizetését, az önkormányzatokra. Az egész összeget a kormány átadta az önkormányzatnak és kifizetésre kerül, most ezt az összeget felére csökkentik, az önkormányzat hozzá kell adja és úgy kerül kifizetésre. Plusz bevételhez egy önkormányzat csak akkor tudna jutni, ha tovább növelné az adóját, amit erkölcstelen dolognak tartunk, azzal, hogy kivetni egy területre kivetett adót és az nem helyi szinten maradjon, hanem menjen el máshová.” – tette hozzá a szenátor.

Továbbá a Mezőgazdasági kamarában történő választásokról is említést tettek, valamint érdeklődtek arról a szerződésről, amelyet egy kolozsvári cég köt a helyi tanáccsal, amely kapcsán felvállalják a határőrzést. A szenátor összefoglalta, hogy sok polgármesteri hivatal esetében lehet találkozni olyan gondokkal, amelyek a behajthatatlan büntetések miatt adódnak. „Erre a megoldás az, hogy aki kirótta, az hajtsa is be. Jelen pillanatban a rendőr kiállítja a büntetést, de a behajtás az a polgármesteri hivatal dolga. Nagy a valószínűsége, hogy ezentúl a rendőr fogja begyűjteni és atadni a polgármesteri hivatalnak.” – részletezte a szenátor. A problémák sorrendje folytatódott az utak, kutak hiányára való kitéréssel, valamint a csatorna-, és vízhálózat projektje. Vitatémává vált az internethálózat hiánya is, ugyanis sok fiatal van a faluba, aki igényt tartana rá. Bocskai András, a volt Mezőköbölkúti RMDSZ elnök szavai szerint a községnek vagy akár megye szinten szükség van egy megfelelő kellékekkel ellátott vágóhídra, hiszen „a mezőség ezelőtt 15-20 évvel, sertésneveléssel foglalkoztak, ami egy biztos pénzforrás volt. Jelen pillanatban ez megszűnt, ugyanis az emberek nem tudják értékesíteni. Szerintünk ország szinten fontos ügy, ugyanis értesültem, hogy az angolok nagyon megszerették az erdélyi füstös kolbászt, de disznóhús nélkül nem lehet kolbászt csinálni.”

László Attila szenátor megpróbált a helyszínen minden kérdésre megfelelő választ adni. A fogadóórát bátorító szavakkal zárta: „Nincs felülről ráerőszakolt összefogás, én az alulról jövő építkezés híve vagyok. Háborúba nem lehet építkezni, talán csak romokat eltakarítani, értem itt az utak, oktatási problémákat, bármit. Ha csak azt nézzük, mások mit csinálnak, vagy mit nem, abből előrelépés nem lesz, ezért tenni kell!