Besztercén a Mentor

Könyvbemutatót és könyvvásárt szervezett a MENTOR Könyvkiadó, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete közreműködésével a besztercei Magyar Házban március 19-én. Jelen volt Pál Antal Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki Téka nyugalmazott vezetője.

A Mentor Kiadó 1992-ben alakult és 1993-tól kezdve publikál rendszeresen, székhelye Marosvásárhelyen van. Immár másodjára fordultak meg Besztercén. Ez alkalommal is széles kínálattal jöttek, regények, tudományos-, gyerekkönyvek stb. Minden korosztály számára akadt megfelelő olvasnivaló. A fő célkitűzés a magyar nyelv, a magyar kultúra promoválása, és buzdítás arra, hogy próbáljuk mindezt átadni a következő generációnak is. A papír alakú könyv sosem vész el, amint a mondás is híreszteli verba volant, scripta manet. A Mentor kiadó egyik nagy témaköre a néprajz, éveken keresztül a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadójaként aktivált, és számos gyűjtemény és kiadvány jelent meg ezzel kapcsolatosan. Fontos vonulata a szépirodalom, amely által számos fiatal vers és prózaírót indított el az útján. Ma a kiadó figyelme a történelemre irányul, első sorban a környező megyék, a székelység és Erdély története felé.

Sebestyén Spielmann Mihály, a lazító hangulat megteremtése érdekében, Mark Twain első konferenciáján elhangzott szavaival indította a bemutatót: „Uraim és hölgyeim, Julius Caesar meghalt, George Washington elnök meghalt és én sem érzem valami jól magam.

Pál Antal Sándort, a kiadott könyvek sokasága által is választották a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé. Évtizedeken keresztül levéltárba dolgozott, a publikáció legkisebb lehetősége nélkül, az akkori megkötött cenzurális viszonyok miatt. A rendszerváltás után mindazt, amit éveken keresztül felhalmozott, sikerült 1992-től minden évben megjelentetni egy vagy két kötetet, mint forráskiadványt, vagy mint feldolgozást. A 23 éves Mentor Kiadónak, az egyik alapvető házi szerzője a könyvkiadás szemszögéből.

Pál Antal Sándor a székelység kutatója, első sorban a székelység története érdekli, székelység, mint az erdélyi három nemzetek egyike, amely alkotó eleme az erdélyi társadalomnak. Mindemellett figyelme kiterjed mindarra, ami erdélyi történet illetve magyar történet.
            „Sosem törekedtem arra, hogy a nagy horderejű történelmekkel foglalkozzam, hisz azokkal mindig foglalkoznak mások eleget. Általában 17-18. századra fektettem a hangsúlyt, de azért kitérőket is teszek. Igyekeztem olyan kérdéseket tárgyalni, amelyek kevésbé felkapottak.  Kezemben tartom az egyik legdédelgetettebb és szeretettebb könyvem, a Székely Önkormányzat története. Már a ’70-es években elhatároztam, hogy ezzel fogok foglalkozni és ’78-ban adtam ki az első ilyen jellegű tanulmányomat. Csupán 2002-ben jelentek meg könyvformájában. Nem éreztem a társadalom részéről azt a visszajelzést a könyvvel kapcsolatosan, amit elvártam volna és egy idő után le is írtam. Ellenben március 15-én a marosvásárhelyi nagygyűlés és felvonulás után a Kultúrpalota nagy termében gála estet tartottak, ahol a Székely Nemzeti Tanács két Gábor Áron díjat adott át, az egyik díjazott én voltam, a másik a csíkszeredai jégkorong csapat. Akkor hangzottak el kompetens kifejtések a munkámmal kapcsolatosan. 10 év kellett elteljen, hogy rájöjjek arra, nem dolgoztam hiába. (…)

Írtam falutörténeteket is, például Csíkmadarasről, Csíkkarcfalváról. Helytörténeti munkáim legjelentősebb kiadványa a Marosvásárhely története és ehhez kapcsolódva más írásaim is megjelentek. Kiadásra előkészítettem kéziratokat, és tanulmánykötetet szerkesztettem, ezek közül megemlítendő a Teremtő életek – marosvásárhelyi személyiségek ismertetése –, Marosvásárhely történetéből tanulmánykötetek, vagy Maros megyei magyarság történetéből tanulmánykötetek.” – hangzottak el Pál Antal Sándor szavai a könyvbemutató ideje alatt.

       Az Erdély ritkasága című sorozat által, a kiadó olyan kiadványokat tesz az olvasó asztalára, amelyek valaha megjelentek, ritkák voltak vagy kéziratban hevertek csak és sok évtizede várnak arra, hogy kiadót kapjanak. Ez a sorozat mai napig működik és ennek darabjai közül az utolsó Bánffi Dienes elárultatása, amely Beszterce-Naszód megyéhez is kapcsolódik, ugyanis helyi vonatkozásai vannak, hiszen a közeli Bethlenben játszódik a történet végkifejlete. A könyv szerkesztője Sebestyén Spielmann Mihály.